Családi Csődvédelmi Szolgálat a magáncsőd eljárásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat a Kormányhivatalokhoz tartozó központi szerv, amely a magáncsőd alatt álló magánszemélyek adósságrendezésével kapcsolatos feladatokat hangolja össze. A családi vagyonfelügyelők szerepét is részletezzük.

Az adósságrendezési eljárásról a 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: törvény) rendelkezik, mely arra biztosít lehetőséget, hogy a természetes személy adósok rendezhessék tartozásaikat hitelezőikkel. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, amennyiben magánszemélyek olyan tartozásokat halmoznak fel, amelyek már meghaladják fizetőképességük kereteit, akkor lehetőséget kapnak olyan megállapodás megkötésére, amely által kikerülhetnek az adósságcsapdából.

Ebben az eljárásban játszik fontos szerepet a Családi Csődvédelmi Szolgálat.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat

A Családi Csődvédelmi Szolgálat a Kormányhivatalokhoz tartozó központi szerv, amely a magáncsőd alatt álló magánszemélyek adósságrendezésével kapcsolatos feladatokat hangolja össze.

A törvény szerinti feladatai közé tartoznak az alábbiak:

a) a lakosság részére tájékoztató anyagokat tesz közzé az adósságok felhalmozódásának és a túladósodottság elkerülésének érdekében célszerű intézkedésekre, valamint az adósságrendezés kezdeményezésének feltételeire és eljárásrendjére vonatkozóan, közzéteszi az adósságrendezéssel összefüggő beadványok, űrlapok, jognyilatkozatok mintáját,

b) ellátja a családi vagyonfelügyelők tevékenységének szakmai felügyeletét, tevékenységük szakszerűsége és szabályszerűsége érdekében belső kontroll rendszereket működtet, szakmai útmutatókat, módszertani anyagokat, szabályzatokat készít, biztosítja az adósságrendezési ügyekkel összefüggő iratok, nyilvántartások biztonságos tárolását, kezelését, rendszerezését, megőrzését, archiválását, az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartás ügyviteli és szervezési feltételeit.

A bírósági és bíróságon kívüli adósságrendezési eljárások esetében külön-külön meghatározott feladatai vannak.

A bíróságon kívüli adósságrendezés során a Családi Csődvédelmi Szolgálat az alábbi feladatokat látja el:

– ellenőrzi, hogy lehetőség van- e az adósságrendezési eljárásra a törvényi feltételek alapján

– vagyoni adatokat ellenőriz a közhiteles nyilvántartások alapján

– adatokat egyeztet az adóssal

– közzé teszi a hirdetményt az eljárás kezdeményezéséről és bejegyzi azt a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR)

– vezeti az adósságrendezési nyilvántartást (ARE), amelybe bejegyzi a sikeres adósságrendezés tényét, vagy amennyiben nem jön létre megállapodás a bíróságon kívüli eljárásban, abban az esetben azt, hogy az eljárás bírósági adósságrendezési szakaszba lép. Utóbbi esetben a dokumentumokat is továbbítja a bíróságnak.

A bírósági adósságrendezés során a Családi Csődvédelmi Szolgálat az alábbi feladatokat látja el:

– szintén vezeti az ARE nyilvántartást, amelybe bejegyzi az eljárás elrendelését, amelyet úgyszintén a KHR- be és egyéb közhiteles nyilvántartásokba is bejegyez

– a jogerős elrendelő végzést megküldi a végrehajtást foganatosító bíróságnak és a végrehajtónak, valamint a végrehajtáson kívüli értékesítésre jogosult zálogjogosultnak és kötelezettnek.

A Családi vagyonfelügyelő

A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveihez tartoznak a családi vagyonfelügyelők, akik kulcsszerepet játszanak a magáncsőd eljárásokban, magas szakértelmet képviselnek és pártatlanul járnak el minden egyes ügyben. Legfontosabb feladatuk, hogy egyfajta fizetésképtelenségi szakértőként sikeressé tegyék az eljárást, felügyeljék az adós gazdálkodását, a bírósági adósságrendezés során pedig szakmai előkészítő és közreműködő funkciót tölt be. A vagyonfelügyelő részt vesz a bírósági egyezség előkészítésében is, amely ha nem vezet eredményre, abban az esetben ő készíti el a bírósági adósságtörlesztési tervet. Feladatát képezheti ezen felül a nagy értékű vagyontárgyak értékesítése is.

Munkájukat három tagú munkacsoport is segíti, akik szintén magas szakmai tudással és szakképzettséggel rendelkeznek, jogi, szociális, illetve közgazdasági területeken és adminisztratív teendőket látnak el.

Nem mindenki nevezhető ki azonban erre a posztra, a törvény több kivételt is tesz, többek között nem járhat el vagyonfelügyelőként az, aki az adós, vagy adóstárs és egyéb kötelezett közeli hozzátartozója, vagy épp a hitelező szervezet vezetője, vagy dolgozója. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok később merül fel, a vagyonfelügyelő azonnal visszahívásra kerül, ahogy abban az esetben is, amennyiben jogszabályt sértő tevékenységet folytat.

Az adósságrendezési nyilvántartás

Ahogy a fentiekben már utaltunk rá, a Családi Csődvédelmi Szolgálat vezeti a természetes személyek adósságrendezési nyilvántartását, amely egy közhiteles, hatósági nyilvántartás a magáncsőd alatt álló magánszemélyekről. Ebbe olyan adatokat jegyeznek fel, amelyek az adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendezés elrendelésére, az adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására, a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkoznak. Ezeket az adatokat a családi vagyonfelügyelők töltik fel a rendszerbe.

A pontos adat kört a törvény 16.§ (2) bekezdése tartalmazza részletesen, amely adatokba azonban a betekintést szűkíti a rendelkezés. Kizárólag a családi vagyonfelügyelő, az adós, az adóstárs, a hitelező és az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett, zálogkötelezett férhet hozzá és csak azokhoz az adatokhoz, amelyek a rá vonatkozó adósságrendezési eljárásra mutatnak.

A nyilvántartás komolyan kezelendő abból a szempontból is, hogy az abban szereplő adatok kizárólag a törvényben felsorolt szervezeteknek küldhetőek meg és csak akkor, ha az a törvény alapján az adatokat jogosan kezelheti. Ez alól kivételt képez a kizárólag statisztikai célra megküldött adat akkor, ha az azonosításra nem alkalmas módon továbbítható, valamint a hatóságok, bíróságok, minisztériumok számára hatásvizsgálati célból megküldött adat.

---