Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A középiskolai tanulmányaikat befejező diákok után ugyanis már nem jár a családi adókedvezmény – derül ki a NAV közleményéből.
A családi kedvezményt elsősorban azok után a gyermekek után lehet igénybe venni, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak. A középiskolát befejező gyermekek után azonban – a Magyar Államkincstár határozatában feltüntetett időponttól – már nem jár a családi pótlék. Az ellátásra való jogosultság megszűnésére tekintettel a gyermek után már nem lehet igénybe venni a családi kedvezményt sem.
Ha tehát a középiskolás gyermek után a tanév végétől már nem jár családi pótlék, akkor a családi kedvezményt addig érvényesítő szülő köteles a munkáltatója felé ezt jelezni, azaz a családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatát módosítani vagy visszavonni.
Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy ha a gyermek felsőoktatási intézményben tanul tovább, akkor őt a hallgatói jogviszonyának kezdetétől a testvérei után járó családi kedvezmény összegének számítása során – tehát abból a szempontból, hogy a család háromgyermekesnek minősül-e – eltartottként figyelembe kell venni.
Forrás: Atecéged.hu
Mivel az elmúlt években Európa lemaradt a globális versenyben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége egyik legfontosabb prioritása az uniós versenyképesség javítása lesz – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
