Családi kedvezmény: minden információ egy helyen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövedelemkorlát nélkül, akár már egy gyermekre is érvényesíthető az adóalap-csökkentő kedvezmény az összevont adóalappal szemben, figyelemmel az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számára. 2012-től már nem feltétel a családi pótlék folyósítása sem. Az Adó szaklap 2012/10. számában megjelent cikk számos példával mutatja be, hogy ki, mikor, mekkora kedvezményt érvényesíthet.


A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-törvény) 29/A–29/B. §-ai alapján egy mondatban így foglalható össze a családi kedvezmény: azt a jogosult jogosultsági hónaponként, az eltartottak létszámától függően, a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti.

Ki minősül jogosultnak?

Az Szja-törvény 29/A. § (3) bekezdése a következők szerint határozza meg, ki lehet a családi kedvezmény jogosultja:

  • az a magánszemély, aki a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult (néhány kivételt említ a jogszabály, például a gyermekotthon vagy szociális intézmény vezetője)
  • a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa – tehát a várandós nő élettársa nem minősül jogosultnak
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy

Az utóbbi két esetben egy adóéven belül csak egy jogosult választható, azaz év végén ugyanaz a személy a jogosult, aki év közben a kedvezményt érvényesítette. Azonban hozzá kell fűzni, hogy a jogosult választása akkor válik véglegessé, ha a kedvezményt valóban igénybe vették.

Fontos megjegyezni, hogy 2011-ben a családi pótlékra saját jogán jogosult, illetve a rokkantsági járadékban részesülő a jogosultságot bárkinek átengedhette, akivel közös háztartásban élt. A 2012-től hatályos szabály alapján a jogosultságot csak a közös háztartásban élő hozzátartozónak lehet átengedni.

Példa:

A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély nővérével és annak férjével él együtt. Év elején megegyeznek, hogy a nővér veszi igénybe a családi kedvezményt, és erről nyilatkozik a kifizetőjének. A kifizető még a bér kifizetése előtt fizetésképtelenné válik, és megindítják ellene a végelszámolást. A nővér – bár adóelőleg-nyilatkozatot adott róla – nem vált jogosulttá, így nincs akadálya annak, hogy a férje, vagy maga a rokkant­sági járadékban részesülő váljon jogosulttá.

Jogosultsági hónap

A kedvezmény minden olyan hónapban érvényesíthető, amikor a jogosultság legalább egy napig fennáll. Jogosultsági hónapnak minősült minden olyan hónap:

  • amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
  • amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
  • amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Kedvezményezett eltartott és eltartott

A családi kedvezmény szabálya megkülönbözteti a kedvezményezett eltartotti és az eltartotti kört.

Kedvezményezett eltartott

  • az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult,
  • a magzat a várandósság időszakában, a fogantatás 91. napjától megszületéséig,
  • az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A 2012. január 1. előtt hatályos szabályok szerint kedvezményezett eltartottnak – többek között – az a gyermek minősült, akire tekintettel családi pótlékot folyósítottak. Azaz családi kedvezményt azon gyermekek után és azokra a hónapokra lehetett csak érvényesíteni, amely hónapokra a családi pótlékot folyósították. Az új szabály szerint az is jogosulttá vált a családi kedvezmény érvényesítésére, aki jogosult ugyan családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe.

Eltartott

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

2012. január 1-jétől szintén módosult az eltartottnak minősülő személyek köre is. A változás szerint a kedvezményezett eltartottakon kívül az a személy tekinthető eltartottnak, aki a családi pótlék összegének megállapítása során figyelembe vehető. Tehát már nemcsak az a személy minősül eltartottnak, akit – a családi pótlék folyósítása során – a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából ténylegesen figyelembe vesznek, hanem az is, aki figyelembe vehető lenne, ha a családi pótlékra jogosult azt kérné.

Az Szja-törvény 1. § (4) bekezdése szerint a kedvezmény érvényesíthetőségét, annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Kérdéses, hogy mivel bizonyíthatja a magánszemély a jogosultságát, ha a családi pótlékot nem igényelte, illetve a csak eltartottnak minősülő gyermeket a családi pótlék számításánál nem vették figyelembe.

Amennyiben a gyermek az adott hónapban – akár csak egy napot is – még kiskorú, akkor kedvezményezett eltartottnak minősül. Ha a gyermek már nagykorú, de a kedvezmény igénybevétele szempontjából figyelembe vehető – eltartottként, kedvezményezett eltartottként –, akkor a bizonyításhoz megfelelő lehet például az adott időszakra vonatkozó iskolalátogatási igazolás. Például az egyetemista gyermek esetében elfogadható a hallgatói jogviszonyról szóló igazolás. Tehát célszerű, ha a kedvezményt érvényesítő magánszemély az adóbevallásával együtt megőrzi az említett igazolásokat, dokumentumokat is.

A kedvezmény összege

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • egy és kettő eltartott esetén 62500 forint,
  • három és minden további eltartott esetén 206250 Ft.

Tehát a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető összeg attól függ, hogy a jogosult esetében hány eltartott van, és nem attól, hogy a családban hány eltartott van.

Példák

1. A Molnár családban 2 kisiskolás gyermek van, akik után a szülők nem igényelik a családi pótlékot. Ebben az esetben a szülők a két gyermek után havonta kétszer 62500 = 125ezer forint kedvezményt vehetnek igénybe.A

2. ASzabó családban a szülők három gyermeket nevelnek: a 13 éves, általános iskolás, a 19 éves, gimnazista, a 20 éves, nappali tagozatos főiskolás.

Az eltartottak száma 3. A kedvezményezett eltartottak száma 2. Havonta igénybe vehető kedvezmény: 2 × 206250 = 412500 forint.

A főiskolás gyermek után már nem jár családi pótlék, ezért nem minősül kedvezményezett eltartottnak, ugyanakkor mivel nincs rendszeres bérjövedelme, ezért a családi pótlék számításánál figyelembe veszik a két fiatalabb gyermekre járó családi pótlék összegének meghatározásakor, így az eltartottak számába bele kell venni.

Ugyanakkor, ha a legidősebb gyermek befejezi a főiskolát, vagy a főiskola mellett elkezd rendszeresen dolgozni, akkor már nem lehet figyelembe venni a családi pótlék, így a családi kedvezmény megállapítása során sem, azaz nem minősül eltartottnak. Ebben az esetben két kedvezményezett eltartott után 2×62500= 125ezer forint kedvezmény érvényesíthető havonta.

3. Élettársak három gyermeket nevelnek. Egy csak az anya, egy csak az apa gyermeke, míg a legkisebb közös. Ebben az esetben, a családban összesen három eltartott – és egyben kedvezményezett eltartott van –, de egyik jogosult szempontjából sincs három eltartott.

Mivel az anya és az apa is csak két gyermekre tekintettel tekinthető jogosultnak, ezért a szülők összesen havonta 3 × 62500 =187500 forintot érvényesíthetnek. Ugyanakkor, ha összeházasodnak, akkor már mindegyik szülő mindegyik gyerek után családi pótlékra jogosult, így 3×206250= 618750 forint edvezményt vehetnek igénybe havonta.

4. Egy házaspár két gyermeket nevel. Velük él a férj családi pótlékra saját jogán jogosult húga.

  • Amennyiben a családi pótlékra saját jogán jogosult tekintetében a férj vagy a feleség minősül jogosultnak, akkor havonta 3 × 206250 = 618750 forint érvényesíthető.
  • Abban az esetben, ha a családi pótlékra saját jogán jogosult saját maga után veszi igénybe a kedvezményt, akkor havonta 62500 forintot érvényesíthet. A szülők ebben az esetben 2 × 62500 = 125ezer forintot érvényesíthetnek. Ebben az esetben a testvérek év végén sem oszthatják meg a kedvezményt.

5. A Kovács családban két gyermek van, június 30-án az anya eléri a fogantatás 91. napját (erről orvosi igazolással is rendelkezik).

  • Január – május: 2 kedvezményezett eltartott után havonta 2 × 62500 = 125.000 Ft az igénybe vehető kedvezmény
  • Június-december: 3 kedvezményezett eltartott után havonta 3 × 206250 = 618.750 Ft az igénybe vehető kedvezmény

6. Elvált szülők esetében kérdéses lehet a kedvezmény érvényesítése. Az Szja-törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az anyánál helyezik el a gyermeket, és ő jogosult utána családi pótlékra, akkor kizárólag ő érvényesítheti a kedvezményt, függetlenül attól, hogy a gyermek neveléséről esetleg a bírói döntés alapján az apával közösen gondoskodnak.

Kopányiné Mászáros Edda cikkében további példákkal illusztrálva ismerteti az érvényesítés szabályait, részletesen kitér arra, hogy az adó megállapítása során hogyan kell igénybe venni a kedvezményt és hogyan érvényesíthetik azt a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők, valamint a külföldi illetőségű magánszemélyek. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/10. számában olvasható. Az Adó szaklap 2012/10. száma a Complex Kiadó webshopjában önállóan is megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.