Csőd- és felszámolás: az adóst is védik az új szabályok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Naponta 50 körüli felszámolás indul, de a cégek jelentős részétől már nincs mit behajtani. A március 1-jétől megváltozott csőd- és felszámolási szabályok több jogot adnak a felszámolóknak, de lélegzethez juttathatják a csődvédelmet kérő adósokat is. Változhat a szomorú statisztika?
A fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása azt célozza, hogy a szabályozás biztosítsa az adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen – a 2011. év végén elfogadott módosítások jórésze 2012. március 1-jén lépett hatályba.
Fontos változás, hogy a székhelyváltozást követő 180 napon belül is csak az eredeti székhely szerinti cégbíróságon kezdeményezhető csőd- vagy felszámolási eljárás.
Csődeljárást már nem kezdeményezhet a hitelező, csak az adós – méghozzá kizárólag jogi képviselővel. A csődvédelem ideje meghosszabbodott: 90 nap helyett 120 napos moratórium áll rendelkezésére az adósnak, hogy rendezze sorait. A csődvédelem alatt álló cég minden lépését figyeli a vagyonfelügyelő: kizárólag az ő ellenjegyzésével lehet bármilyen kifizetést teljesíteni.
Az eddigi 15 nappal szemben már csak a fizetési határidő lejártát követő 20 nap elteltével küldhet a hitelező cég a nemfizető adósnak olyan felszólítást, amelyben felszámolási eljárás kezdeményezésére hívja fel figyelmét. Az adós csak akkor vitathatja a tartozást, ha írásban és érdemben kétségbe vonja a tartozás jogcímét, esedékességét, fennállását, mértékét.
Bővültek a felszámolók jogosultságai: beléphetnek az adós helyiségeibe, átvizsgálhatják vagyontárgyait, lezárt helyiségét felnyittathatják, az adós köteles tájékoztatást adni vagyontárgyai meglétéről, hollétéről. A felszámolók munkáját megkönnyíti, hogy az adós köteles kiadnia a cégvagyont. A felszámolók azonban – a végrehajtókkal ellentétben – továbbra sem tekinthetnek be (hivatalosan, ingyenesen) a közhiteles nyilvántartásokba, hogy megtudják, az adós cégnek és tulajdonosoknak milyen más vagyonelemei vannak.
Annak érdekében, hogy a vagyontalan, kiüresített, munkavállalókkal sem rendelkező vállalkozásokat gyorsabban ki lehessen vezetni a piacról, bevezették a kényszer-törlési eljárást, amely feleslegessé teszi, hogy a vállalkozások megszüntetésére egy újabb bírósági eljárás (egyszerűsített felszámolás) lefolytatásával kerüljön sor.
Tovább szigorodtak a céget „bedöntő” cégvezetők felelősségének megállapítására, a cégalapításra és a vagyonátruházásra vonatkozó szabályok.
A fizetőképtelenségi eljárások új szabályai
| PTE ÁJK és a CompLex Kiadó RODIN Felnőttképzési Üzletágának szervezésében május 3-án megrendezendő konferencián szó lesz többek között a cégjogi aktualitásokról és a fizetésképtelenség megelőzéséről, kivédéséről, a partnerek előzetes minősítéséről is.
Előadók:
Dr Gál Judit kollégiumvezető-helyettes, Fővárosi Ítélőtábla
Somogyi Ferenc elnök, FOE (felszámolók Országos Egyesülete)
Dr. Csőke Andrea bíró, Kúria
Dr. Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője
További információk és jelentkezés itt.
|
