Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közel 17 százalék a ténylegesen fizetendő társaságiadó-teher Magyarországon egy friss jelentés szerint, ez az egyik legmagasabb arány a térségben. Akad tehát még tennivaló a tehercsökkentés terén, főleg ha hazánk az adó-versenyképességének megőrzésére való hivatkozással marad ki az euró plusz paktumból – írja a Világgazdaság.
A térségbeli országokénál jóval magasabb a cégek nyereségére rakódó adóteher Magyarországon – ez derül ki a Világbank és az International Finance Corporation tanulmányából. A 2009-es adatokkal dolgozó Paying Taxes 2011 című jelentés szerint a tényleges elvonás mértéke nálunk 16,7 százalék, míg a románok 10,4 százalékkal, a csehek és a szlovákok pedig 7 százalék körüli teherrel is beérik.
Hazánknak annyiból sincs oka büszkélkedésre, hogy a teljes elvonás aránya 53,3 százalék, ez a hetedik legmagasabb az EU-ban, ahol a 27 tagállamot figyelembe vevő átlag 44,2 százalék. Az 53,3 százalékon belül pedig igen tekintélyes a nyereségadók súlya, még úgy is, hogy utóbbi mutató nem tartalmazza a helyi iparűzési adót (hipa).
„A magas magyar nyereségadó-arány mögött részben metodológiai okok húzódnak meg” – mutat viszont rá a Világgazdaság kérdésére Erdős Gabriella, a PwC magyarországi irodájának partnere. Hozzátette: ha a magyar adóhatósági adatokat (a cégek adózás előtti eredményét és fizetendő adóját) vesszük figyelembe, 2009-ben 14 százalék körül volt a tényleges adóterhelés, a hipát is figyelembe véve pedig 20 százalékra kúszik fel a mutató. Nem mellékes az sem, hogy az Eurostat kimutatása szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a társaságiadó-bevétel a GDP arányában, e szerint tehát nagyon is versenyképesek vagyunk.
További részletek a Világgazdaság cikkében.
Forrás: Világgazdaság
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.
Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
