Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az őszi adócsomag részeként megjelent T/2931. számú törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket a csoportos társasági adófizetésre vonatkozóan a kapcsolt vállalkozások egy meghatározott körére tekintettel. Cikksorozatunkban példákon keresztül megvizsgáljuk az új rendelkezés lényegét és gyakorlati következményeit.
A társasági adóalanyok köre egy új jogintézménnyel, a „csoportos társasági adóalanyiság” fogalmával bővülne ki a jogszabály tervezet szerint.
Mi szükséges a csoportos társasági adóalanyisághoz?
legalább 2 tagból álljon a csoport,
tag lehet gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet, egyéni cég, üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján külföldi vállalkozó,
a csoporttagok mérlegfordulónapja, könyvvezetésének pénzneme, beszámoló típusa legyen azonos (utóbbi vagy a Számviteli tv. III. fejezete vagy az IFRS szerint kerüljön összeállításra minden csoporttagnál),
egy adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalanyiság tagja lehet.
Kik vehetnek részt a csoportban?
Olyan adózók (társasági adó alanyok), amelyek között
a) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, vagy
b) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.
Nézzük meg, mit jelentenek a fentiek!
A megkötés tehát szűkíti a Ptk. szerinti többségi befolyás fogalmát (szavazati többség például már elég a többségi befolyáshoz), a csoportos társasági adóalanyisághoz az szükséges, hogy
egyik adózó a másikban legalább 75%-os szavazati joggal rendelkezzen, vagy
két adózóban egy harmadik személy (amely lehet belföldi személy, külföldi személy és magánszemély) rendelkezzen legalább 75%-os szavazati joggal.
Ha ez közvetlenül áll fenn, akkor például lehet szó egy cégről, amelynek van egy 100%-os szavazati joggal rendelkező anyavállalata, vagy két olyan cégről, amelynek ugyanaz a magánszemély a tulajdonosa 100%-ban.
Nincs szó arról, hogy a közeli hozzátartozókat össze kellene számítani, tehát ha magánszemélyről van szó, akkor kifejezetten ugyanazt a személyt kell érteni. Ebből adódóan nem választhatja a csoportos társasági adózást egy olyan cégcsoport, ahol például három céget 50-50%-ban a férj és a feleség tulajdonol.
Nincs szó arról sem, hogy a közös ügyvezetés miatt kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő társaságok választhatják a csoportos társasági adózást.
Láthatjuk tehát, hogy egy újabb „kapcsoltsági” fogalmat tervez bevezetni a jogalkotó, amely még szűkebb, mint a jelenlegi adótörvények szerinti kapcsoltság, de nem is egyezik meg a Számviteli törvény szerinti kapcsolt fogalommal (mert ott a magánszemélyek tulajdonában álló társaságok esetében nem lehet szó kapcsoltságról).
Ha közvetett módon áll fenn a legalább 75%-os szavazati arány (vagy úgy, hogy egyik vállalkozás a másik vállalkozásban birtokolja, vagy úgy, hogy két vállalkozásban egy másik vállalkozás vagy személy birtokolja), akkor lennie kell egy vagy több köztes jogi személynek.
Nézzünk egy példát a közvetett befolyásra!
Egy „A” cég 50%-ban tulajdonol egy „B” céget, amely 80%-ban tulajdonol egy „C” céget.
Ugyanez az „A” cég 80%-ban tulajdonol egy „D” céget, amely 100%-ban tulajdonol egy „E” céget.
Ebben az esetben „A” csoportot alkothat „D”-vel és „E”-vel.
„B” csoportot alkothat „C”-vel.
Mivel „A”, „B” és „C” esetében a köztes jogi személyben nincs „A”-nak legalább 75%-os szavazati aránya, sem „B”-vel, sem „C”-vel nem alkothat csoportot.
Minden példában feltételeztem, hogy a tulajdoni arányok megegyeznek a szavazati arányokkal. A példákban cégeket és vállalkozásokat említek, de ne felejtsük el, hogy például szövetkezet vagy külföldi cég belföldi telephelye is lehet érintett.
Azt látni kell, hogy azok az adózók, amelyek csoportot alkothatnak, egy körbe tartoznak, de nem kötelező számukra a csoportalkotás. Tehát lehet, hogy csoportot alkothatna 10 cég, de abból csak 2 vagy 3 fog egymással a valóságban társasági adó szempontjából egy csoportot alkotni.
[A Tao. tv. (1996. évi LXXXI. törvény)
31/b. pontja szerint személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély.
7. pontja szerint belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély.
27. pontja szerint külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet.]
A csoport létrejötte és megszűnése
A csoportos társasági adóalanyiság a NAV engedélyével jön létre valamennyi leendő csoporttag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásbeli kérelmére. A csoporthoz való csatlakozás is hasonló módon történik.
A csoportos társasági adóalanyiság megszűnik a megszűntetése napján, valamint azt a napot megelőző napon, amelyen megszűnése hiányában már nem lenne legalább két tagja.
Az adózó csoporttagsága megszűnik adókötelezettsége megszűnése, kilépése és a csoportos társasági adóalanyiság megszűnése napján, valamint azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek.
Ha a csoportos társasági adóalanyiság, illetve a csoporttagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés adóéve első napjával a csoporttagoknak, illetve az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik.
A csoporttag jogutódja a csoportos társasági adóalanyiság tagjaként alakul meg, kivéve, ha már megalakulásakor sem felel meg a tagságra előírt összes feltételnek.
A társasági adókötelezettség teljesítése
A csoportos társasági adóalanyiság esetében a csoport csoportazonosító számmal rendelkezik, a tagok maguk közül kijelölnek egy csoporttagot, amely teljesíti a csoport adókötelezettségeit és gyakorolja annak jogait (csoportképviselő).
A csoportképviselő olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos társasági adóalanyiság adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére.
Nyilatkozattételi kötelezettség
Az egyes csoporttagok nyilatkozatot tesznek (lásd alább), és olyan nyilvántartást vezetnek, amely alkalmas a nyilatkozatukban foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. E nyilatkozatot és nyilvántartást a csoporttag a csoportos társasági adóalanyiság bevallásának benyújtására nyitva álló határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő rendelkezésére bocsátja.
A csoport adóalapja és adóbevallása
A csoportos társasági adóalanyiság adóévi adóalapja a csoporttagok által a Tao. tv. 6. § (1)-(2a), (5)-(10) bekezdés /jövedelem- (nyereség-)minimum szerint egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a 17. § (15)-(17) bekezdése szerint.
A csoporttag az (1)-(2a), (5)-(10) bekezdés szerint megállapított egyedi adóalapjáról adóévenként, a csoportos társasági adóalanyiság adóévre vonatkozó adóbevallásának benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig a NAV által e célra rendszeresített nyomtatványon az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz az állami adó- és vámhatóság részére.
A csoportképviselő a többi csoporttag nyilatkozatát átveszi, valamint a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról az adóbevallásban adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. Ha a csoporttag az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy egyedi adóalapját nem e törvénynek megfelelően állapította meg, vagy adóbevallással egyenértékű nyilatkozata számítási hiba vagy elírás miatt az egyedi adóalap tekintetében hibás, a csoportos társasági adóalanyiság adóalapjának módosítása érdekében egyedi adóalapjáról új nyilatkozatot tesz.
Tehát először az egyes csoporttagok megállapítják a „normál” módon a társasági adóalapjukat és arról adatot szolgáltatnak a NAV és a csoportképviselő részére is, a társasági adóbevallás határidejét megelőző 15. napig! Ezt követően lehet figyelembe venni az elhatárolt veszteséget.
A csoportos társasági adóalanyiság adóévi elhatárolt vesztesége egyenlő az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével.
A csoportos társasági adóalanyiság elhatárolt vesztesége a csoportos társasági adóalanyiság adóalapjának megállapításakor számolható el annak csökkentéseként, de legfeljebb olyan mértékig, hogy a csoportos társasági adóalanyiság adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is elérje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélkül számított egyedi adóalapjai összegének 50 százalékát.
Tegyük fel, hogy egy 4 tagból álló csoport esetében az alábbi adatok állnak rendelkezésre:
Adóalap Elhatárolt veszteség
tag 50.000 eFt 120.000 eFt
tag 200.000 eFt 0 eFt
tag -100.000 eFt 0 eFt
tag 150.000 eFt 0 eFt
Összesen 300.000 eFt 120.000 eFt
Tehát van 4 csoporttag, ebből egyiknek van 120.000 eFt elhatárolt vesztesége, amelynél az adóalap = (legyen egyenlő) adózás előtti eredmény 50.000 eFt. Ha nem lenne ez utóbbi cég csoporttag, akkor az adózás előtti eredmény 50%-áig vehetné figyelembe az elhatárolt veszteséget, azaz 25.000 eFt-ig, tehát fennmaradna 95.000 eFt elhatárolt veszteség.
A 4 csoporttag együttes adózás előtti eredménye 300.000 eFt, a figyelembe vehető elhatárolt veszteség 120.000 eFt lehetne, akkor az adóalap 180.000 eFt lenne. De meg kell nézni, hogy ez az összeg eléri-e az 1.+2.+4. tagok (nem negatív adóalappal rendelkező) együttes adóalapjának (400.000 eFt) 50%-át (ami 200.000 eFt). Jelen esetben nem éri el, így 100.000 eFt összegű elhatárolt veszteség vehető figyelembe az adóévben.
A csoportos társasági adóalanyiság elhatárolt vesztesége – a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban – a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el a csoportos társasági adóalanyiság adóalapjának csökkentéseként.
A csoportos társasági adóalanyiság által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.
Tehát a csoporttagok egyedileg is érvényesíthetik az elhatárolt veszteséget, nem muszáj annak összegét betenni a csoport közös „kalapjába”, de a fenti korlátra figyelni kell.
Ha a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnt meg, a csoportos társasági adóalanyiság tagjává válást megelőzően keletkezett elhatárolt veszteségét – a Tao. tv. 17. § (1)-(14) bekezdés szerinti feltételek figyelembevételével – használhatja fel.
Forrás: T/2931. számú törvényjavaslat
Cikksorozatunkat folytatjuk.
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
