Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos cikksorozatunk utolsó részében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pont c) alpontjában nevesített esetről lesz szó, amikor a kapcsolt vállalkozási viszony harmadik személy többségi befolyása révén jön létre.
Az ügyvezetés egyezőségéről abban az esetben beszélhetünk, ha két vagy több jogi személyt ugyanaz a személy önállóan képvisel vezető tisztségviselőként. Kibontunk minden részletet.
A pénzügyi, jogi és a gazdasági szakembereknek gyakorta okoznak fejtörést a kapcsolt vállalkozások, mert az egyik legösszetettebb feladatok közé tartozik a kapcsolt viszony meghatározása. Ennek oka egyrészt a jogi háttérszabályozás rendszere, hiszen több jogszabályt együttesen kell vizsgálni, másrészt a szükséges – jogi és üzleti – információk rendelkezésre állásának hiánya is problémát jelenthet.
Számos ügyfelem játszik el a gondolattal, hogy a vállalkozásaiban felhalmozott vagyon – jellemzően műalkotások – egy részét egy alapítványba helyezné át. Ilyen esetben adótervezési szempontból kiemelt figyelem hárul a kapcsolt vállalkozási viszonyok vizsgálatára.
Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti transzferár valódiságának, helyességének vizsgálata. A transzferár és a szokásos piaci ár fogalmát élesen el kell különíteni egymástól. A transzferár az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletükben ténylegesen alkalmaznak. A szokásos piaci ár pedig az az ellenérték, melyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek. A szokásos piaci ár mindig egyedileg meghatározott. Most a kapcsolt vállalkozások hitelszerződéseit vizsgáljuk.
A kis-és középvállalkozások méret szerinti besorolása több szempontból is fontos, így pl. feltételként szerepel bizonyos hazai pályázatok, meghatározott EU-s pályázatok esetében. Ez határozza meg a társasági adó szempontjából az adóalap-kedvezményeket, valamint az adókedvezmények igénybevételének lehetőségét is. Az innovációs járulék tekintetében a Kkv.tv. szabályait szintén figyelembe kell venni, fontos vizsgálandó rendelkezés a transzferár nyilvántartási kötelezettség szempontjából is. A KKV-k legfontosabb kritériumai a méret, alkalmazottak létszáma, forgalom, illetve mérlegfőösszeg nagysága, a tulajdonviszonyok, partnerség, valamint a kapcsolódási tényezők. Egy vállalkozás méret szempont lehet kicsi, azonban, ha jelentős kiegészítő forrásokhoz jut(hat), azaz egy nagyobb vállalkozás tulajdonában áll, ahhoz kapcsolódik vagy annak partnervállalkozása, lehetséges, hogy nem minősül KKV-nak. Az összetettebb vállalkozási struktúrákat illetően ezért mindig meg kell vizsgálni, hogy valóban KKV-nak minősülnek-e. Ugyanis a rossz minősítés számos jogi-és adójogi konzekvenciát vonhat maga körül. Jelen cikkben a kapcsolódó vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint egy témát érintő Kúriai döntést mutatunk be.
Egyre több és egyre eredményesebb a transzferárak területének vizsgálata hazánkban és nemzetközi szinten is. A kapcsolt vállalatok ma már nem úszhatják meg az ellenőrzések próbáját kiálló transzferár nyilvántartás elkészítését. „Ha nem készítik el, akkor ügyletenként 2 millió forint bírságot is kiszabhatnak rájuk, ha azonban elkészítik, de nem dolgozzák ki eléggé, éppen e hiányosságokkal, ellenmondásokkal adják a fegyvert a hatóság kezébe.” – figyelmeztetett Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának vezetője a LeitnerLeitner workshopján.
A 2018-as üzleti évet érintően nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni a NAV által kiróható súlyos bírságot. A jelentéstételre nem kötelezett cégeknek is érdemes a tavaly óta történt esetleges változásokra figyelmet fordítaniuk, derül ki a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST legfrissebb közleményéből.
Esettanulmányunk hetedik részében a képzeletbeli cégcsoporttól kapott információkat vizsgáljuk meg, annak érdekében, hogy a bejelentési kötelezettségek teljesítéséről képet kapjunk. Az alábbiakban bemutatjuk a kapott információkat és a válaszokat is.
Esettanulmányunk hatodik részében a képzeletbeli cégcsoporttól kapott információkat vizsgáljuk meg, annak érdekében, hogy a bejelentési kötelezettségek teljesítéséről képet kapjunk. Olvasóinknak ismét lehetőségük nyílik arra, hogy a vizsgálatot önállóan elvégezzék, mert a megoldással csak a következő részben érkezünk!
Esettanulmányunk ötödik részében áttekintjük az ügyvezetői egyezőség vizsgálatának jelentőségét a kapcsoltság tekintetében. A képzelt cégcsoport tulajdonosát további meglepetések érték, nézzük meg, hogyan és miért bővült ki a cégháló!
Esettanulmányunk negyedik részében kutatással, alapító okiratok vizsgálatával, nyilatkoztatással tárjuk fel a képzeletbeli cégcsoport Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyait két éves időszakra vonatkozóan, mutatjuk az ezzel kapcsolatos lépéseket!
A kapcsolt vállalkozási viszony meghatározásának egyik leggyakoribb akadálya az információ hiánya vagy az információk hiányos átadása. Kapcsoltságról szóló esettanulmány sorozatunk harmadik részében a Tao. tv. szerinti kapcsoltság körültekintő feltárásához nyújtunk ötleteket, figyelemmel arra, hogy az egyértelműnek tűnő adatok mögött is lehetnek további rejtett információk.
A kapcsoltsági átvilágítás jelentőségéről és buktatóiról szóló esettanulmány sorozatunk második részében a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyok beazonosításának tipikus kérdéseit járjuk körül. Az Olvasónak lehetősége nyílik átgondolni, hogy milyen hibákat lehetne már a folyamat elején elkerülni, ehhez kérdéseket teszünk fel, a következő részben pedig megnézzük a válaszokat!
Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!
A LeitnerLeitner értesülései szerint idén várhatóan háromszor annyi célzott ellenőrzést végez majd az adóhatóság az egymással tulajdonosi vagy közös irányítási kapcsolatban álló – úgy nevezett kapcsolt – hazai és multinacionális vállalkozások körében, mint korábban. „Az ellenőrzések során elsősorban azt fogják vizsgálni, hogy a cégek egymás közötti ügyleteikben (kereskedelem, szolgáltatások vagy kölcsönök biztosítása, adás-vétel stb.) alkalmazott árak, vagyis a transzferárak megfelelnek-e a szokásos piaci áraknak, vagy esetleg alkalmasak lehetnek-e adóelkerülésre.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
A kapcsolt vállalkozások egy meghatározott köre csoportot alkothat és közös társasági adóbevallást készíthet el 2019-től, ha az erről szóló törvényjavaslat elfogadásra kerül. A csoportos társasági adózás előnyei közé tartozik, hogy a társaságok egymás veszteségeit meghatározott keretek között konszolidálhatják, illetve a csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek a szokásos piaci ár elvének betartása, valamint a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.
Az őszi adócsomag részeként megjelent T/2931. számú törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket a csoportos társasági adófizetésre vonatkozóan a kapcsolt vállalkozások egy meghatározott körére tekintettel. Cikksorozatunkban példákon keresztül megvizsgáljuk az új rendelkezés lényegét és gyakorlati következményeit.
Sorozatunk harmadik részében megvizsgáljuk, hol jelenik meg az összehasonlító elemzés és a funkcionális elemzés az új felépítésű transzferár nyilvántartásban.
A kapcsolt vállalkozások között megvalósult ügyletek árazásánál és az alkalmazott ár tesztelésénél kiemelt jelentőséggel bír az összehasonlító elemzés elvégzése, melyre már az új transzferár rendelet is utal.
