Esettanulmányunk hatodik részében a képzeletbeli cégcsoporttól kapott információkat vizsgáljuk meg, annak érdekében, hogy a bejelentési kötelezettségek teljesítéséről képet kapjunk. Olvasóinknak ismét lehetőségük nyílik arra, hogy a vizsgálatot önállóan elvégezzék, mert a megoldással csak a következő részben érkezünk!
Esettanulmányunk ötödik részében áttekintjük az ügyvezetői egyezőség vizsgálatának jelentőségét a kapcsoltság tekintetében. A képzelt cégcsoport tulajdonosát további meglepetések érték, nézzük meg, hogyan és miért bővült ki a cégháló!
Esettanulmányunk negyedik részében kutatással, alapító okiratok vizsgálatával, nyilatkoztatással tárjuk fel a képzeletbeli cégcsoport Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyait két éves időszakra vonatkozóan, mutatjuk az ezzel kapcsolatos lépéseket!
A kapcsolt vállalkozási viszony meghatározásának egyik leggyakoribb akadálya az információ hiánya vagy az információk hiányos átadása. Kapcsoltságról szóló esettanulmány sorozatunk harmadik részében a Tao. tv. szerinti kapcsoltság körültekintő feltárásához nyújtunk ötleteket, figyelemmel arra, hogy az egyértelműnek tűnő adatok mögött is lehetnek további rejtett információk.
A kapcsoltsági átvilágítás jelentőségéről és buktatóiról szóló esettanulmány sorozatunk második részében a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyok beazonosításának tipikus kérdéseit járjuk körül. Az Olvasónak lehetősége nyílik átgondolni, hogy milyen hibákat lehetne már a folyamat elején elkerülni, ehhez kérdéseket teszünk fel, a következő részben pedig megnézzük a válaszokat!
Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!
A LeitnerLeitner értesülései szerint idén várhatóan háromszor annyi célzott ellenőrzést végez majd az adóhatóság a kapcsolt - hazai és multinacionális vállalkozások körében, mint korábban.
A kapcsolt vállalkozások egy meghatározott köre csoportot alkothat és közös társasági adóbevallást készíthet el 2019-től, ha az erről szóló törvényjavaslat elfogadásra kerül. A csoportos társasági adózás előnyei közé tartozik, hogy a társaságok egymás veszteségeit meghatározott keretek között konszolidálhatják, illetve a csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek a szokásos piaci ár elvének betartása, valamint a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.
Az őszi adócsomag részeként megjelent T/2931. számú törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket a csoportos társasági adófizetésre vonatkozóan a kapcsolt vállalkozások egy meghatározott körére tekintettel. Cikksorozatunkban példákon keresztül megvizsgáljuk az új rendelkezés lényegét és gyakorlati következményeit.
Sorozatunk harmadik részében megvizsgáljuk, hol jelenik meg az összehasonlító elemzés és a funkcionális elemzés az új felépítésű transzferár nyilvántartásban.
A kapcsolt vállalkozások között megvalósult ügyletek árazásánál és az alkalmazott ár tesztelésénél kiemelt jelentőséggel bír az összehasonlító elemzés elvégzése, melyre már az új transzferár rendelet is utal.