December 20: tao-feltöltés – mire figyeljünk idén?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaságok jelentős részének az idén még egyszer egy fontos döntést kell meghozniuk: mi módon teljesítsék adóelőleg-kiegészítési (feltöltési) kötelezettségüket? Néhány praktikus tanács.


A korábban csak a társasági adóban ismert intézmény fokozatosan elterjedt, és most már alaposan felkészültnek kell lennie annak, aki minden adónemben teljesíteni kívánja december 20-ai kötelezettségét. A következő 10 + 1 pontban azokra a 2012-t érintő változásokra hívom fel a figyelmüket, amelyekkel a társaságoknak számolni kell a 2012. évi társaságiadó-feltöltés kalkulációja során.

  1. A 2011. évi társasági adóelőleg-kiegészítési számításhoz viszonyítva a legnagyobb változás az idei évben, hogy a korábbi években elhatárolt veszteségekkel nincs lehetőség az adóalapot nullára csökkenteni, azt legfeljebb csak az e nélkül számított adóalap 50 százalékáig lehet figyelembe venni. Emiatt a korábbi adóévben legalább 100 millió forint árbevételt elérő nyereséges vállalkozások számára kulcsfontosságúvá válik, hogy már a feltöltési kötelezettségük során megfelelő pontossággal kalkuláljanak.
  2. Immár elismert ráfordítás a társasági adó alapjánál 2012-ben a reprezentáció és üzleti ajándék személy jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összege.
  3. Ismét elszámolható a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek, egyházaknak, valamint közérdekű kötelezettségvállalás keretében adományozás céljából adott visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás.
  4. Szintén elismert költségnek minősül a jogszabályon alapuló visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás.
  5. Elismert költségnek minősül az adózó által átvállalt kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj összege.
  6. Csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (kivéve bejelentett immateriális jószág) értékesítéséből, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetésből származó eredményének az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege.
  7. A termőföldből átminősített ingatlanhoz kapcsolódóan elszámolt jövedelem azon részének kétszerese növeli az adózás előtti eredményt, amely meghaladja az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt. A szokásos eredmény az ingatlan vagy a részesedés bekerülési érték 0,3 százalékának és a tulajdonban tartás napjainak szorzata.
  8. Az alultőkésítési ráta számításakor figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló kötelezettségek szokásos piaci kamatát is, akkor, ha a transzferár-szabályok alkalmazása miatt az adózó csökkentette adózás előtti eredményét a szokásos piaci kamat összegével. Így az ingyenes, kapcsolt fél által nyújtott kölcsönállomány is leronthatja az alultőkésítési arányt, még akkor is, ha ezzel összefüggésben nem számol el az adózó kamatot az eredményének terhére. Kedvező változás, hogy az alultőkésítés mértékének számítása során a kötelezettség értékét csökkenti a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között, vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelések összege.
  9. Nem minősül elismert költségnek, ráfordításnak a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.
  10. Megszűnik a K+F tevékenység bérköltségéhez és a szoftverfejlesztő bérköltségéhez kapcsolódó adókedvezmény, azzal, hogy a kis-és középvállalkozásnak minősülő adózó utoljára a 2014. évi adóév utáni adóból veheti igénybe a korábban fel nem használt adókedvezményt.

+ 1. Csökkentheti adózás előtt eredményét az adózó, ha az általa megállapított ki nem fizetett osztalék tulajdonosa általi elengedésére tekintettel rendkívüli bevételt számolt el.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adó üzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.