Devizahitel-végtörlesztés: fájdalmas lépésre kényszerülhetnek a bankok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzintézetek vélhetően elsősorban a rövid futamidejű hitelek visszafogásával védekeznek majd a veszteségek ellen, vagyis a kormányzati intézkedés épp azt a vállalati hitelezést szűkíti, amely nélkül nehéz lesz megteremteni a gazdasági növekedés alapjait.
A 8 százalékos tőkemegfelelést feltételezve minden egyes forintnyi veszteség 12 forint hitel kibocsátását akadályozza meg a bankrendszerben. Sokak szerint ez nincs végiggondolva a végtörlesztéses javaslat kapcsán, amely legalább 250 milliárd forint veszteséget okozhat a hazai bankoknak. A pénzintézetek elsősorban a rövid futamidejű hitelek visszafogásával védekeznek majd, vagyis a kormányzati intézkedés épp azt a vállalati hitelezést szűkíti, amely nélkül nehéz lesz megteremteni a gazdasági növekedés alapjait.
Sántít az a vélekedés is, hogy a devizahitel-végtörlesztésen bukó bankok helyét könnyen el tudják foglalni mások − például a kormány számára kedves hazai pénzintézetek. A feltörekvő magyar tulajdonú bankok komoly problémája a szerény tőkeellátottság, legyen szó akár a most indult újakról, akár a takarékszövetkezeti hálózatról. Hiába van a takarékoknál jelentős lakossági betétforrás, a prudens hitelintézeti előírások szerint tőke nélkül, pusztán betétből, nem lehet hitelezni. (Ez játszott közre abban is − emlékeztetnek szakemberek −, hogy hamvába holt az az elképzelés, amely szerint a takarékszövetkezetek szabad pénzeszközeikből 700 milliárd forinttal támogatták volna meg az MFB hitelezését.)
Részleges megoldást jelentene, ha valóra válna Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi ígérete, mely szerint a takarékszövetkezetek az államtól kapnának 100 milliárd forintos tőketámogatást, ám ez ma lényegében kizárt. Egyrészt az államnak most égetőbb ügyekre sincs pénze, másrészt az úgyis borítékolható uniós elmarasztalást azonnalivá tenné egy direkt jelzés arra, hogy a magyar kormányzat feladta a versenysemlegességet egy igen kényes területen, a pénzügyi szolgáltatásoknál.
A forráshiány lehet az oka annak is, hogy a magyar kormányzat nem tudja simán megvalósítani azon tervét, hogy „”szerezzen”” magának egy bankot. Kisebbet venni nincs értelme − bár a hírek szerint olasz és ázsiai hitelintézet is van eladó −, a tőzsdei bankok megvétele a piac ítélete szerint lényegében lehetetlen, és sok szakértő szerint attól is messze van a magyar kormányzat, hogy ajánlatot tegyen a jelenleg egyedüliként vevőre váró nagybankra, az MKB-ra. Piaci pletykák szerint egy korábbi körben − informálisan − százmilliárd forintot már ajánlott a kormányzat a tulajdonos Bayerische Landesbanknak, ám az MKB-t akkor a másik oldal még 270−300 milliárd forintra taksálta, így az ügylet elakadt.
Tőkét igazán csak külföldről lehet remélni, de érdemes megnézni, kinek van ma pénze bankra. Legutóbb az orosz Szberbank szerzett többséget az osztrák Volksbank kelet-közép-európai hálózatát összefogó divízióban − az orosz befektetők erős érdekérvényesítő képességéről a Volksbank részvényesei bőven tudnának mesélni. A másik potenciális kör a kínai, ám a szakemberek itt is ugyanarra figyelmeztetnek, mint az oroszoknál: nem szabad lebecsülni az ázsiai tárgyaló felet, amelynek képviselői elit nyugati egyetemeken tanultak, s világcégeknél sajátították el a szakmát. Ők is keményen nézik a saját érdekeiket, s nem igazán hajlandóak engedni − jó példa lehet erre a napokban az a tárgyalássorozat, ahol a kínai befektetők elővezették, milyen feltételekkel lennének hajlandóak olasz államkötvényeket vásárolni.
Forrás: Napi Gazdaság
