Domainnév vásárlása magánszemélytől


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy vállalkozás magánszemélytől adásvételi szerződés alapján 500 ezer forint összegben domainnevet vásárolt készpénzben. Kérdésként merült fel, hogy a szerződésben szükséges-e az eladó adóazonosító jelét feltüntetni, illetve az értékre való tekintettel van-e a vásárló cégnek valamilyen adóbevallási vagy bejelentési kötelezettsége ezzel az ügylettel kapcsolatban. A válasz az Adó szaklap 2010/3. számában olvasható.

Az adásvételi szerződésben az eladó adóazonosítójelét nem kötelező feltüntetni, de természetesen lehetőség van rá. Az Art. 17. §(9) bekezdése alapján az 500 ezer forint összegű készpénzszolgáltatást nem kell bejelenteni az adóhatósághoz. Mivel a domainnév vagyoni értékű jog, ezért az Szja-tv. értelmében az annak átruházásából származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, és mint ilyen az összevont adóalap részét képezi. (A jövedelem az átruházás ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadást meghaladó része.)

A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi. Az adóelőleg alapja a bevétel összege. A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával. Az Szja törvény azt is kimondja, hogy a kifizető a bevételt terhelő adóelőleget levonja, valamint a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig megfizeti, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallja.

Az Eho-tv szerint a kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott (megszerzett), a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Szja-tv.) meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után: az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg.

Az Art. értelmében pedig kifizető az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat.

A fentiek következtében a vásárló céget mint kifizetőt egyrészt szja-előleg-megállapítási, -levonási, -megfizetési és -bevallási kötelezettség, másrészt 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettség terheli a domainnév magánszemélytől történő megvásárlásához kapcsolódóan. (2009. november 17.)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]