Egy szervezet felügyeli az állami vagyont


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júniusban már egyszer elfogadták az állami vagyonról szóló törvényt, de a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a jogszabályt. A szeptemberben elfogadott és kihirdetett törvénnyel a jogalkotó azt akarja elérni, hogy javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatósága, a hatékonyság, és megteremtődjenek a feltételek az állami vagyon hosszú távú hasznosításához.

A 2007. évi CVI. törvény a köztulajdonnak csak egy részét vonja a szabályozási körébe, csak a szűkebb értelemben vett állami tulajdonnal foglalkozik. Nem terjed ki például a területi-helyi-települési-kisebbségi önkormányzati tulajdonra és az államtól független közjogi személyek tulajdonára, az állam pénzvagyonára, az államadósságra, a Magyar Államkincstárra, a társadalombiztosítási rendszer vagyonára, a különböző elkülönített állami pénzalapokra.

Az állami vagyon terjedelme a törvény indokolása szerint jelenleg még mindig nem áll arányban a közfeladatokkal, ezért a törvény arra az elvre épül, hogy a túlméretezett állami vagyon csökkenjen, hosszabb távon tartósan azok a vagyonelemek maradjanak az állam tulajdonában, amelyek tekintetében a vagyon értékének a megőrzése vagy a vagyon természete, vagy nyomós gazdaságpolitikai érdek, szempont az állami tulajdonban tartást indokolja. A tartósan állami tulajdonban maradó vagyonelemeket a törvény melléklete tételesen felsorolja. Ebben a felsorolásban összesen 41 társaság szerepel.

Az államot – mint tulajdonost – a jövőben az újonnan létrejövő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), illetve az irányítása alatt álló vagyonkezelő szervezet személyesíti meg, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Tanács az állami vagyonkezelő szervezet útján gyakorolja. Az új vagyonkezelő szervezet zártkörű részvénytársasági formában fog működni. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vonatkozásában az állam nevében a részvényes jogait a pénzügyminiszter gyakorolja. A Tanács évente beszámol az Országgyűlésnek a tevékenységéről, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A jelenlegi három vagyonkezelő szervezet: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., valamint Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik, feladataikat és kötelezettségeiket az új vagyonkezelő veszi át.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 31.

Adók valorizációja: tiltakozik a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

A mindenszentek alkalmából bejelentett adóemelések mértékének megállapítása nem függhet a Központi Statisztikai Hivataltól – olvasható a közleményben. Korai még lustaságból automatizmusokat alkalmazni, mert az adóemelés az adóemelés, ahol hatástanulmánynak és társadalmi egyeztetésnek lenne helye. Az adóemelést nem generálhatja a KSH! Ezért az MKOE tiltakozik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapított adómértékek ellen! Mindeközben hiányzik […]

2024. október 31.

Adócsomag 2025: néhány újabb meglepetés

Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat az adócsomagból, olyan várható változásokat szemezgettünk belőle, amelyek eddig nem kaptak figyelmet.

2024. október 31.

Adómentesen nyújtható juttatás lesz az állatkerti belépőjegy

Az állatkertek látogatószámának növelése és a potenciális látogatók ösztönzése érdekében indokolt az állatkerti belépőjegy beemelése az adómentesen nyújtható juttatások körébe – olvasható a kormány által benyújtott adócsomag-javaslatban.