Egyenlegjavító programról döntött a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány jövőre 397 milliárd forintos egyenlegjavító programról döntött, ezek révén 2013-ban az államháztartás hiánya 2,7 százalék lehet. Eltörlik a társadalombiztosítási járulékplafont és a tranzakciós illetéket nem terjesztik ki a nemzeti bankra.


A kormány eltörli a társadalombiztosítási járulékplafont, a pedagógusok bérének emelését pedig jövő szeptemberről 2014 januárjára halasztják – mondta Matocsy György nemzetgazdasági miniszter kormányszóvivői tájékoztatón.

Jövőre a készpénzfelvétel után 3 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni; a tranzakciós illetéket nem terjesztik ki a Magyar Nemzeti Bankra, de 30 milliárd forinttal emelik a Magyar Államkincstár által fizetendő tranzakciós illetéket.

Matolcsy György elmondta, hogy az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol a kormány jövőre annak köszönhetően, hogy a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben.

A nemzetgazdasági miniszter azt is bejelentette, hogy felső korlátot vezetnek be 2013-tól a kormány az önkormányzatok által kifizetett szociális támogatásokra, az európai uniós társfinanszírozás mértéke pedig 15-ről 5 százalékra csökken jövőre. Matolcsy György hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány még nem döntött arról, milyen támogatásoknál vezetnek be felső korlátot és leszögezte: semmilyen gyerekneveléssel kapcsolatos támogatás nem jöhet szóba.

Maradnak a nyugdíjasok a közszférában

A következő három évben nem töltik fel a közszféra egyes ágazataiban a kimenő nyugdíjasok helyét. Egyes ágazatokban, így az egészségügyben nem lesz nyugdíjas létszámstop, mivel ott „ez nem érvényesíthető”, a járási rendszernél viszont megvalósítható.

Matolcsy György elmondta: már 2013-tól, az önkormányzati rendszer átalakítása során a központi állam által átvett iskolák, korházak, illetve a járási rendszer bevezetése révén nagyjából 22 ezer fővel csökken a közszféra létszáma.A nemzetgazdasági miniszter egyben bejelentette, hogy a közszférában megszüntetik annak a lehetőségét is, hogy a munkavállalók egyszerre kapjanak munkabér- és nyugdíjkifizetést.

2,7 százalék a hiánycél

A kormány idén és jövőre is 2,7 százalékra módosítja a hiánycélt, ennek elérése érdekében idén 133 milliárd forintot zárol a költségvetésben, egyrészt a kormányzati intézmények fejezeti előirányzatainál, másrészt pedig a maradványoknál, többek között a Nemzeti Földalap, és a Foglalkoztatási Alap fejezetében.Az idei hiánycél 2,5, a jövő évi 2,2 százalék volt.

A kormány előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) jövőre egy százalékkal nő, míg idén az első félévben 1,2 százalékkal csökken a GDP, a második félévben pedig stagnálás várható – mondta Matolcsy György.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 7.

Adótörvények 2024: számos veszélyhelyzeti rendelet törvényként él tovább

Jövőre emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, és törvényként hatályos marad – időnként némi korrekcióval – a bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója, a foglalkoztatók ekho-mentessége. Zöldadóként él tovább a légitársaságok extraprofit adója, és jön az adótanácsadók, adószakértők hatósági képzése. Kiemeltük a legfontosabb tételeket a kormány 2024-es adócsomag-tervezetéből.

2023. június 6.

A kormány benyújtotta a jövő évi adótörvényeket az Országgyűlésnek

A kormány megőrzi a személyi jövedelemadó alacsony szintjét, a családi adókedvezményt, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, emellett továbbra is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye, amellyel bejelentette, hogy a kormány kedden benyújtotta az adótörvényeket, és még a nyári szünet előtt elfogadhatja az Országgyűlés azokat.

2023. június 6.

Hogyan hat a befektetésekre az új szocho adóteher?

A Magyar Közlönyben 2023. május 31-én megjelent 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet alapján 2023. július 1-sejétől az Szja törvény szerint kamatjövedelmet – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a 15% személyi jövedelemadó (szja) mellett 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a 424/2022. (X. 28.) Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt. A jelenlegi tervek szerint 2023. november 26-ig tart a veszélyhelyzet, de nem lehet kizárni, hogy annak időtartamát újra meghosszabbítják – írja cikkében az RSM Hungary szakértője.