Egyházi 1 százalékok: visszakapaszkodóban – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábbi drámai visszaesés után tavaly ismét érdemben nőtt az egyházaknak juttatott 1%-ok összege. A 10-es élmezőnyhöz ennek 96 százaléka jutott, az élen álló Katolikus Egyház pedig önmaga a teljes summa 58 százalékát jegyezte. Az InfoTandem heti infografikája.


Bő 400 millió forintnyival többet sikerült az egyházaknak 2013-ban begyűjteniük az 1 százalékos felajánlásokból, mint az egy esztendővel korábbi mélypont idején, amikor több mint egymilliárd forinttal zuhant a nekik rendelt összeg. A tavalyi 4,31 milliárd forint 1,1 millió adófizetőnek köszönhető, ami a legmagasabb szám ebben az évtizedben, a 2010-est például jó 200 ezerrel haladja meg.

A jogosultak köre ezúttal nem változott: ugyanaz a 31 egyház, felekezet és vallási közösség juthatott ilyen módon adományokhoz, mint 2012-ben, amikor törvényben rögzítették, mely felekezetek számára lehet az 1 százalékról rendelkezni. (Egy évvel azelőtt még 87, azt megelőzően pedig 185 egyháznál gyarapodott ilyen módon a kassza.) A május 20-i szja-bevallási határidőig egyébként az idén is ugyanebből a 31-es körből lehet választani az 1 százalékos lapok kitöltésekor.

 

Az élmezőny tavaly is igen stabilnak bizonyult: a TOP 10-ben – amely a teljes összeg 96 százalékát gyűjtötte be – mindössze egy helycsere történt: a Krisna-Tudatú Hívők Közössége, amelynek támogatása negyedével nőtt, feljött a 4. helyre, eggyel hátrébb szorítva így a Baptista Egyházat. Egyébiránt tavaly – egyetlen kivétellel, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét leszámítva – valamennyi 1 százalékra jogosult vallási közösségnél gyarapodott a rendelkezett összeg.

A 10 millió forintnál többet kapó 16 intézmény közül a legnagyobb ugrással a Magyar Pünkösdi Egyház dicsekedhet: a nekik járó summa 186 százalékkal bővült, s ezzel feljöttek a 12. helyre. E viszonylag nagy támogatottságú mezőnyben 60–65 százalékkal erősített az Erdélyi Gyülekezet és a Hetednapi Adventista Egyház, s több helyütt történt egyharmad körüli bővülés is.

A mezőnyt hagyományosan uraló, 100 millió forint fölötti ötös csoportból a három dobogós 8–10 százalékkal, a most 5. pozícióba került baptisták pedig közel ötödével tudták növelni ebbéli bevételüket. A 661 ezer rendelkező által támogatott Magyar Katolikus Egyház egymaga 2,5 milliárdhoz jutott, s ezzel elvitte a teljes összeg 58 százalékát. A sort a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház zárja, amelyet 245-en jelöltek meg az 1 százalékos lapon, 1,3 millió forintot juttatva ezzel a közösséget.

Kiemelt költségvetési előirányzatként ezúttal is a Nemzeti Tehetség Programot lehetett támogatni (s ez az idén sem változott). Erre 2013-ban 353 ezren szavaztak, ami 1,4 milliárd forinttal – a korábbi évinél 11 százalékkal többel – gazdagította a forrásokat.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 3.

Díjbekérő vagy előlegszámla? Akár milliókat is megtakaríthatunk

A belföldi e-kereskedelemet folytató társaságok rendszerint rövid idő alatt teljesítenek nagy számú ügyletet. Ezért bármilyen számlázással, adófizetéssel és bevallással járó plusz kötelezettség jelentős adminisztrációs és finanszírozási többlet terhet keletkeztet számukra.

2021. december 3.

Tíz év alatt negyedére csökkent az adóelkerülés mértéke

Míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, ami kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál – hívta fel a figyelmet pénteki Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Bizottság tanulmányára hivatkozva.

2021. december 3.

Templomosok – Nemzetközi gazdálkodás (4. rész)

A templomosoknak talán a legjelentősebb öröksége az, hogy nemzetközi szintű gazdálkodó szervezetté tudtak fejlődni. A kor intézményeit messze meghaladó szintű volt a pénzügyi tevékenységük, a modern bankrendszerek is sok mindenben hasonló gyakorlatot folytatnak. A profitérdekű gazdálkodás a kapitalizmus kialakulásának csíráit is magában hordta.