Éjszakai vita az SZJA-ról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés kedden éjszaka lefolytatta a személyi jövedelemadó (szja) meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat általános vitáját.

Pettkó András (MDF) felszólalásában a mintegy 70 ezer civil szervezet, illetve alapítvány, egyesület támogatását szorgalmazta az szja 1 százalékával, emlékeztetve, hogy ennek hiányában minden harmadik szervezet valójában nem is működik.

Mécs Imre (MSZP) azt a módosító javaslatát ismertette, amely szerint ha az adózó felajánlását a kedvezményezett adminisztratív vagy más akadály miatt nem tudja fogadni, 30 napon belül más szervezet részére megismételhesse felajánlását. A képviselő értetlenségét fejezte ki, amiért egyik bizottság sem támogatta elképzelését. A kormánypárti politikus azon is változtatna, hogy az adózó a továbbiakban ne kötelezően névtelenül tegye meg felajánlását, hanem ő dönthessen neve megjelenítéséről.

Pettkó András nem értett egyez az utóbbi javaslattal, mivel értékelése szerint ez visszaélésekre adhat alkalmat a kedvezményezettek részéről. Megjegyezte: az MDF javaslata alapján az adózó a rákövetkező évben, az új adócsomaggal együtt kapna értesítést arról, hogy felajánlott 1 százaléka megérkezett-e rendeltetési helyére. Az ellenzéki képviselő civil bank létrehozását is szorgalmazta, akár visszatérítendő támogatásokkal.

Mécs Imre pitiánernek és gusztustalannak nevezte az előterjesztés azon részét, amelynek értelmében visszakövetelhető lenne az 1 százalék attól az adózótól, akinek végül kevesebb az adója, mint amit korábban kiszámolt a bevallásnál. Hozzáfűzte: az adófizetők 60 százalékát sem éri el az 1 százalékot felajánlók aránya.

Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár zárszavában kifejtette: a kormány csak olyan módosításokat támogat, amelyek nem érintik a törvény filozófiáját, vagyis azt, hogy az adózók közvetlenül juttassák el felajánlásokat a kiválasztott civil szervezetekhez. Étékelése szerint a Pettkó András által javasolt visszaigazolás bonyolultabbá tenné a rendszert. Nem támogatta a névhasználatot sem, mivel – mint mondta – előfordulhat, hogy az iskolákban számon kérnék a szülőktől a felajánlásokat, amiket nem utaltak át, pedig elvárták volna tőlük.

Az elnöklő Világosi Gábor lezárta a részletes vitát, majd – felszólaló hiányában – a 2006. évi zárszámadási törvényjavaslat részletes vitáját és berekesztette az ülésnapot.

A Ház kedden 8 órakor folytatja a munkát.

Forrás: HírExtra


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.