Eladási bizomány az áfa rendszerében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eladási bizománynál a bizományos saját nevében és saját javára végzi a megbízótól átvett termékértékesítést. Az Áfa-törvény az adójogi minősítésen túl nem tartalmaz kifejezetten az eladási bizományra vonatkozó rendelkezéseket (a teljesítés időpontjának, az adó alapjának meghatározása stb.), tehát a megbízónak és a bizományosnak az általános rendelkezéseket kell helyesen adaptálnia az eladási bizományra vonatkoztatva.

Jogi minősítés

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 507. §-a értelmében a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára köt szerződést. A Ptk. 509. § (1) bekezdése szerint a bizományosi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.

Eladási bizományi szerződés alapján a bizományos saját nevében harmadik személy részére a megbízó javára végez értékesítést. A bizományi szerződés megkötését a Ptk. nem köti írásbeliséghez. A bizományos tevékenysége fejében bizományosi jutalék felszámítására jogosult.

A bizományos saját nevében való eljárása azt jelenti, hogy a bizományos állapodik meg a harmadik személlyel az ügylet minden lényeges feltételében, a nem szerződésszerű teljesítéshez kapcsolódó jogkövetkezmények a bizományost terhelik.

A megbízó a bizományosra kizárólag a termék feletti rendelkezés jogot ruházza át annak érdekében, hogy azt saját nevében, de a megbízó javára értékesítse.

Gyakran elkövetett hiba, hogy a felek a közöttük létrejött ügynöki szerződést helytelenül bizományi szerződésnek minősítik. A bizományi szerződés jogi tartalmából adódóan bizományos a termék tulajdonosa (megbízó) és a vevő közé ékelődik be. A bizományos saját nevében lép fel a jövőbeni vevő, azonban a vevőtől befolyt bevételből a megállapodásnak megfelelő összeget köteles átadni a megbízó részére a saját nevében, de a megbízó javára beszedett átvett összeggel köteles elszámolni a megbízó felé és jogosult a kialkudott bizományosi díjat megbízójától követelni.

Az ügynök a bizományossal ellentétben a vevő irányában saját nevében nem járhat el, hanem kizárólag megbízója nevében. Az ügynök a megbízását képező ügylet megkötése érdekében nem léphet saját nevében szerződéses kapcsolatba a vevővel, ezért a nem szerződésszerű teljesítésből adódó jogkövetkezmények sem őt terhelik. Elképzelhető, hogy az ügynök a megbízótól kapott felhatalmazás alapján meghatározhatja a szerződés lényeges feltételeit, kitételeit, de ezt csak a megbízó képviseletében és nevében teheti meg.

Adójogi minősítés

Az Áfa-tv. 10. § b) pontja alapján termékértékesítésnek minősül a termék feletti rendelkezési jog átadása bizományosi szerződés alapján a megbízó és a bizományos között, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között – a 9. § (1) bekezdése értelmében – termék értékesítése teljesül. Amennyiben a bizományos és harmadik fél között nem jön létre az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdése szerinti értékesítés, akkor a megbízó és a bizományos között sem keletkeztet a rendelkezési jog átadása termékértékesítést.

Az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdése szerinti ügylet körében minden olyan gazdasági esemény besorolható, amely termék tulajdonjogának átruházását eredményezi. Az Áfa-tv. 10. § b) pontjából adódóan eladási bizományi ügylet az Áfa-tv. rendszerében kizárólag termék (birtokba vehető dolog) vonatkozásában értelmezett.

A teljesítés időpontja

Tekintettel arra, hogy eladási bizománynál külön-külön termékértékesítés valósul meg a megbízó és a bizományos, továbbá a bizományos és a harmadik személy között, ezért a teljesítés időpontját is önállóan kell meghatározni.

A teljesítés időpontjára vonatkozó alapszabályát az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése rögzíti, amely szerint annak a ténynek a bekövetkezése minősül a teljesítés időpontjának, amely időpontban az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul.

Eladási bizomány esetében az adóztatandó ügylet akkor valósul meg a megbízó és a bizományos között, amikor bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik személy között az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítése teljesül. Ez a szabály azt jelenti, hogy általános esetben – ha a megbízó és a bizományos egyaránt az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése alapján határozza meg a teljesítés időpontját – a megbízó és a bizományos által kibocsátott számlán a teljesítés időpontjának meg kell egyeznie.

Azonban ez nem minden esetben lehet helytálló, mivel külön-külön termékértékesítés valósul meg a megbízó és bizományos, valamint a bizományos és a harmadik személy között, s ebből adódóan az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont sem feltétlenül esik egybe.

Az Áfa-tv. 55–56. §-a a termék értékesítésére, a szolgáltatás nyújtására vonatkozó általános, az Áfa-tv. 57–61. §-a a különös szabályokat foglalja magában.

Az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Abban az esetben, ha az adott részlet vagy elszámolás időszaka tartamában meghaladja a tizenkét hónapot, akkor időarányos részteljesítésként a teljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napja is. E rendelkezés nem alkalmazható az Áfa-tv. 10. § a) pontja szerinti értékesítésre (a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi).

Határozott időre vonatkozó elszámolásról van szó, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el, illetve, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik az adott időszakban nyújtott szolgáltatások, teljesített termékértékesítések vonatkozásában – összevontan – díjfizetés.
Tipikusan határozott időre vonatkozó elszámolásról van szó, ha a teljesítő fél bizonyos szolgáltatást a szerződéses viszony fennállása alatt meghatározott időszakok tekintetében átalánydíj fejében nyújtja (pl. a felek 1 évre kötnek szerződést, s a szolgáltató havi átalánydíj fejében kötelezett a szolgáltatás nyújtására), valamint közüzemi szerződésen alapuló jogviszonyon alapuló termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.
Ugyancsak e körbe tartozik az az ügylet, amelynél rendszeres, folyamatos értékesítés valósul meg, de az eladó és a vevő megállapodása alapján az értékesítéseket egy meghatározott időszak tekintetében összesítik. Ebben az esetben az elszámolási időszakban teljesített termékértékesítéseket egy „teljesítés”-ként kell kezelni. Ha a felek nem állapodtak volna meg időszakos elszámolásban, akkor minden egyes értékesítés esetén teljesítés valósulna meg.

Minden olyan esetben, amikor a felek határozott időre vonatkozó elszámolás keretében kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adófizetési kötelezettség az adott elszámolás vagy átalánydíj fizetési határnapján keletkezik, azaz nem az elszámolás napja, hanem a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja. Az adófizetési kötelezettség halasztására (Áfa-tv. 61. §) jogosult adóalany az esedékesség időpontjától számíthatja a 45 napos időintervallumot.

Az Áfa-tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél a számla a teljesítést (esedékesség) megelőzően is kiállítható. Az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdésének alkalmazásában fogalmilag kizárt előleg fizetése, ezért esetlegesen a fizetési határidő előtt fizetett pénzösszegek nem minősülnek előlegnek, így arról külön számlát nem kell, illetve nem lehet kibocsátani.

Az Áfa-tv. 58. §-a előnyös a teljesítő fél szempontjából, mert adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját halaszthatja, valamint olyan időpontban köteles az adófizetésre – figyelembe véve a bevallási gyakoriságot is –, amelyben – elvileg – a fizetendő adót pénzügyileg realizálta.

Az Áfa-tv. nem taxatívan határozza meg azokat az ügyleteket, amelyeknél a teljesítés időpontját az Áfa-tv. 58. §-a alapján kell meghatározni, hanem csupán rögzíti azokat a jellemzőket, amelyek fennállása esetén az adott ügyletre az Áfa-tv. 58. §-a az irányadó. Tulajdonképpen az ügyletben résztvevő felek döntésén múlik, hogy az adott ügyletnél a teljesítés időpontjára az Áfa-tv. 58. §-a legyen az irányadó. Ennek következtében a megbízó és a bizományos, és/vagy a bizományos és a vevő között létrejött termékértékesítés tekintetében is alkalmazhatók az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt szabályok, ha a megbízó és a bizományos, és/vagy bizományos és vevő határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg.

Tegyük fel, hogy a megbízó és a bizományos által kötött megállapodás alapján a teljesítés időpontját az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni, míg a bizományos és a harmadik személy (vevő) határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg. Ebben az esetben a megbízó által a bizományosnak, illetve a bizományos által a vevőnek kibocsátott számlán a teljesítés időpontja nem azonos.
Azonban a megbízó részéről kizárólag olyan termékkel kapcsolatos rendelkezési jog átadása tekintetében valósulhat meg az Áfa-tv. 10. § b) pontja szerinti teljesítés, amely tekintetében a bizományos az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítést teljesítette, függetlenül attól, hogy ezzel összefüggésben a bizományosnak számlázási kötelezettsége esetleg nem keletkezett.

1. PÉLDA: Az „A” cég 300 db szerszámgépet adott át bizományi értékesítésre a „B” cég, mint bizományos részére. Az „A” és „B” cég között létrejött bizományi szerződés adózási szempontból speciális szabály alkalmazását nem indokolja. A „B” cég a bizományi értékesítésre átvett 300 db szerszámgépet olyan vevők részére értékesítette, amelyekkel korábban határozott időre szóló elszámolásban állapodott meg, amely alapján a „B” cég és üzleti partnere az adott hónapban értékesített termékek ellenértékével számolnak el egymással, amelynek esedékessége a tárgyhónapot követő hónap 20. napja. Tegyük fel, hogy a „B” cég 2012. május hónapban csak egy üzleti partnerének értékesített 5 db szerszámgépet, ebből 2 db-ot 2012. május 16-án, 1 db-ot 2012. május 21-én, 2 db-ot 2012. május 24-én. Tekintettel arra, hogy az „A” cég (megbízó) és a „B” cég (bizományos) közötti szerződés szerint a teljesítés időpontját az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni, ezért az „A” cég részéről 3 teljesítési időpont állapítható meg, 2012. május 16-a, 2012. május 21-e és 2012. május 24-e. Abból adódóan, hogy a „B” cég és az 5 db szerszámgépet megvásárló üzletfél határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, a 2012. május hónapban értékesített 5 db szerszámgép vonatkozásában a teljesítés időpontja 2012. június 20-a.

Tegyük fel, hogy a megbízó és a bizományos határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, míg a bizományos és a vevő között létrejött értékesítés tekintetében a teljesítés időpontját az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni. Ebben az esetben is az a helyzet áll elő, hogy a megbízó által a bizományosnak, illetve a bizományos által a vevőnek kibocsátott számlán a teljesítés időpontja nem egyezik meg.

2. PÉLDA: Az „A” cég 300 db háztartási kisgépeket adott át bizományi értékesítésre a „B” cég, mint bizományos részére. Az „A” és „B” cég határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, amely alapján az adott hónapban értékesített termékek ellenértékével számolnak el egymással, amely esedékessége a tárgyhónapot követő hónap 20. napja. A „B” cég az értékesítésre átvett háztartási kisgépeket kiskereskedelmi egységeiben értékesíti. Tegyük fel, hogy a „B” cég 2012. május hónapban csak egy üzleti partnerének értékesített 5 db szerszámgépet, ebből 2 db-ot 2012. május 16-án, 1 db-ot 2012. május 21-én, 2 db-ot 2012. május 24-én. Tekintettel arra, hogy az „A” cég (megbízó) és a „B” cég (bizományos) közötti szerződés szerint a teljesítés időpontját az Áfa-tv. 55. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni, ezért az „A” cég részéről 3 teljesítési időpont állapítható meg, 2012. május 16-a, 2012. május 21-e és 2012. május 24-e. Abból adódóan, hogy a „B” cég és az 5 db szerszámgépet megvásárló üzletfél határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, a „B” cég a 2012. május hónapban értékesített 5 db szerszámgép vonatkozásában a teljesítés időpontja 2012. június 20-a.

Az áfa alapja és mértéke

Az Áfa-tv. 65. §-a szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell, akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.

A bizományos tevékenysége fejében bizományi díjra jogosult.

A megbízó a bizományostól a vevő által fizetendő ellenértéket és a bizományi díj különbözetet követelheti. Az Áfa-tv. 65. §-a alapján a megbízó az adó alapjának a vevő által fizetendő nettó – adó nélküli – ellenérték és a bizományi díj nettó – adó nélküli – különbözetét köteles tekinteni.

A bizományos a vevő részére saját nevében és javára értékesíti a megbízótól átvett termékeket. Az Áfa-tv. 65. §-a értelmében a harmadik személy részére történő értékesítés során az adó alapjának a vevő által fizetendő teljes ellenértéket – amely magában foglalja a bizományi díjat is – köteles tekinteni.

1. PÉLDA: Az „A” cég 3 db szerszámgépet adott át bizományi értékesítésre a „B” cég, mint bizományos részére. Az „A” cég a vételárat 100 000 Ft + áfa összegben jelölte meg, a „B” céget a vételár 10%-a + áfa illeti meg bizományi jutalékként. A „B” cég a bizományi értékesítésre átvett 3 db szerszámgépet értékesítette. Az „A” cég a számlán nettó – adó nélküli – egységárként 90 000 Ft-ot, az adó alapjaként 270 000 Ft-ot (3 db × 90 000 Ft/db) köteles feltüntetni. A „B” cég a számlán nettó – adó nélküli – egységárként 100 000 Ft-ot, az adó alapjaként 300 000 Ft-ot (3 db × 100 000 Ft/db) köteles feltüntetni.

Amennyiben a bizományos harmadik személy felé teljesített értékesítése részben vagy egészben hibás teljesítés folytán utólag meghiúsul, akkor ez a megbízó által a bizományos felé teljesített értékesítése tekintetében is megállapítható. Ebben az esetben az Áfa tv. 77. § (1) bekezdés ba) vagy bb) pontjában említett tényállás valósul meg. Az Áfa-tv. 78. § (1) bekezdés aa) pontja szerint az ügylet hibás teljesítés miatti teljes meghiúsulása esetén az adó alapjának utólagos csökkenéséhez kapcsolódó fizetendő adó csökkenés elszámolásához érvénytelenítő, az Áfa-tv. 78. § (1) bekezdés b) pontja alapján részbeni meghiúsulás esetén pedig módosító számla kibocsátása szükséges.

2. PÉLDA: Az „A” cég 10 db háztartási gépet adott át bizományi értékesítésre a „B” cég, mint bizományos részére. Az „A” cég a vételárat 80 000 Ft + áfa összegben jelölte meg, a „B” céget a vételár 10%-a + áfa illeti meg bizományi jutalékként. A „B” cég a „C” cég részére a bizományi értékesítésre átvett 10 db háztartási gépet értékesítette. Az „A” cég a „B” cég részére kibocsátott számlán nettó – adó nélküli – egységárként 72 000 Ft-ot, az adó alapjaként 720 000 Ft-ot (10 db × 72 000 Ft/db) tüntetett fel. A „B” cég a „C” cég felé kiállított számlán nettó – adó nélküli – egységárként 80 000 Ft-ot, az adó alapjaként 800 000 Ft-ot (10 db × 80 000 Ft/db) szerepeltetett. A „C” cég a háztartási gépek használatba vételekor működési hibákat észlelt, amelyekre hivatkozva kérte a „B” cégtől azok visszavételét és a fizetett vételár visszafizetését. A „B” cég a „C” cég által felhozott kifogásokat elismerte, a háztartási gépeket visszavette. Az „A” cég elismerte a bizományi értékesítésre átadott háztartási gépekkel szemben felhozott kifogásokat, s azokat visszavette a „B” cégtől. A fentiek alapján a „B” cég által a „C” cég felé teljesített értékesítés hibás teljesítés folytán meghiúsult, s ennek következtében az „A” cég részéről sem történt teljesítés a „B” cég felé szintén hibás teljesítés okán. A „B” cég a „C” cég, az „A” cég pedig a „B” cég felé jogosult érvénytelenítő számlát kibocsátani. Tegyük fel, hogy nem az összes háztartási gép, hanem csak 3 db háztartási gép tekintetében merült fel megalapozott minőségi kifogás. Ebben az esetben az „B” cég a „C” cég, az „A” cég pedig a „B” cég felé módosító számlát jogosult kiállítani. Az „A” cég a módosító számlán az eredetileg leszámlázott 10 db háztartási gépet (nettó – adó nélküli – egységár 72 000 Ft) negatív tételként, továbbá az eredeti adóalapot (720 000 Ft) negatív összegként, pozitív tételként 7 db háztartási gépet (nettó – adó nélküli – egységár 72 000 Ft), valamint adóalapként 504 000 Ft-ot (7 db ×72 000 Ft/db) tüntetheti fel. A módosító számla úgy is kibocsátható, hogy azon 3 db háztartási gépet (nettó – adó nélküli – egységár 72 000 Ft) negatív tételként, továbbá – 216 000 Ft-ot negatív adóalapként tünteti fel. Mindkét esetben a módosító számla negatív adóalapja 216 000 Ft (504 000 Ft – 720 000 Ft) azt tükrözi, hogy a részbeni meghiúsulás következtében az adóalap utólag 216 000 Ft-tal csökken. A „B” cég a módosító számlán az eredetileg leszámlázott 10 db háztartási gépet (nettó – adó nélküli – egységár 80 000 Ft) negatív tételként, továbbá az eredeti adóalapot (800 000 Ft) negatív összegként, míg pozitív tételként 7 db háztartási gépet (nettó – adó nélküli – egységár 80 000 Ft), valamint adóalapként 560 000 Ft-ot (7 db × 80 000 Ft/db) tüntetheti fel. A módosító számla úgy is kibocsátható, hogy azon 3 db háztartási gépet (nettó – adó nélküli – egységár 80 000 Ft) negatív tételként, továbbá – 240 000 Ft-ot negatív adóalapként tünteti fel. Mindkét esetben a módosító számla negatív adóalapja 240 000 Ft (560 000 Ft – 800 000 Ft) azt tükrözi, hogy a részbeni meghiúsulás következtében az adóalap utólag 240 000 Ft-tal csökken. Az Áfa-tv. 78. § (3) bekezdés b) pontja alapján mindkét esetben a „B” cég legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban csökkentheti az adóalapot és a fizetendő adót, amelyben az érvénytelenítő, illetve módosító számlát a „C” cég kézhez veszi. Ugyanezen jogszabályi rendelkezés alapján az „A” cég legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban csökkentheti az adóalapot és a fizetendő adót, amelyben az érvénytelenítő, illetve módosító számlát a „B” cég kézhez veszi. Az Áfa-tv. 132. § (3) bekezdése szerint mindkét esetben a „B” cég a levonható adót abban az adó-megállapítási időszakban köteles csökkenteni, amelyben az „A” cég által kiállított érvénytelenítő, illetve módosító számla rendelkezésére áll, de nem később, mint az érvénytelenítő, illetve módosító számla kibocsátását követő hónap 15. napja.

A megbízónak és a bizományosnak egyaránt az értékesített termékre irányadó adókulcsot kell alkalmaznia, kivéve, ha az értékesítés mentes az adó alól, illetve nem adóztatható.

Számlázási szabályok

Az Áfa-tv. 10. § b) pontja alapján eladási bizománynál külön-külön termékértékesítés valósul meg a megbízó és bizományos, valamint a bizományos és a vevő között. Ennek megfelelően a megbízónak a bizományos, valamint a bizományosnak a vevő felé kell számlázni.

Értelemszerűen a bizományi értékesítés esetén is figyelembe kell vennie a megbízónak a számlázásra vonatkozó határidőket, amelyet csak úgy tud betartani, ha a bizományos kellő időben közli vele a teljesítés időpontjának megállapításához szükséges információkat.

Az általános szabály szerint a teljesítést követő 15 napon belül kell a számlát kibocsátani, ezért a teljesítés időpontjának ismerete nélkül a határidőben történő számlázás nem végezhető el.

Az Áfa-tv. 10. § b) pontjában foglaltak alapján a termék feletti rendelkezési jog átadása csak abban az esetben minősül termékértékesítésnek, ha a bizományos harmadik személy részére az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítést teljesít. Ebből adódóan, ha a bizományos nem teljesít termékértékesítést harmadik személy részére, akkor a megbízó részéről nem kerülhet sor számla kibocsátására.

Ennek megfelelően a bizományos a megbízó részére számlát nem bocsáthat ki, ha eltulajdonítják tőle a megbízótól értékesítésre átvett termékeket. A termék fizikai hiányában azokat a bizományos harmadik személy részére nem képes saját nevében értékesíteni, így nem jöhet létre teljesítés a megbízó és a bizományos között.

A megbízónak az értékesítés céljából átadott készletről bizonylatot – de nem számlát – kell kiállítania, mivel a készlet átadás-átvételének időpontjában azt a bizományos harmadik személy felé nem értékesítette. Az eladási megbízásnál a rendelkezési jog átadását igazoló bizonylatnak tartalmaznia kell az átadott termék megnevezését, mennyiségét, esetleg a megállapított egységárát. A kiállítandó bizonylatnak nincs kötött formája.
Szintén számviteli bizonylattal kell dokumentálni a bizományosi készlet változásait (készlet visszavétele a bizományostól, újabb készlet átadása a bizományosnak) is.

A gyakorlatban általában szállítólevéllel dokumentálják a felek az átadást, egyben az átvételt is, de bármilyen egyéb dokumentum is megfelel a célnak, ha a dokumentum hitelesen igazolja az átadott termék megnevezését, mennyiségét, az átadás-átvétel időpontját, valamint a számviteli bizonylattal szemben támasztott tartalmi és alaki követelményeknek is megfelel.

Az adómentesség esetei

1. Termékexport
Termékexportot valósít meg a bizományos, ha a terméket harmadik személy részére történő értékesítés teljesítése érdekében a teljesítés napját követő 90 napon belül végleges rendeltetéssel az Európai Unión kívüli területre vámhatóság által igazoltan kilépteti.

A vevő a terméket az értékesítés és a kiléptetés időpontja között nem használhatja, hasznosíthatja (ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást).
A megbízó nem teljesít termékexportnak minősülő értékesítést, ha a termék végleges rendeltetéssel történő kiléptetésére a bizományos értékesítése következtében kerül sor. Ebben az esetben a megbízónak a termékre irányadó adókulcs szerint számított adót kell felszámítania a bizományos felé.
A megbízó abban az esetben teljesít adómentes termékexportot, ha harmadik országbeli bizományost bíz meg a termék értékesítésével, valamint a terméket annak értékesítése érdekében a bizományos részére harmadik országban adja át. A harmadik országban történő kiléptetés tényét a megbízónak kell vámhatósági iratokkal hitelt érdemlően bizonyítania.
Belföldön fekvő ingatlan értékesítése esetében sem a megbízó, sem a bizományos nem valósíthat meg adómentes termékexportot. Amennyiben az ügylet tárgya harmadik országban fekvő ingatlan, akkor a megbízó és a bizományos által teljesített értékesítés belföldön nem adóztatható, mert a megbízó és a bizományos által teljesített termékértékesítés teljesítési helye harmadik ország területére esik.

2. Adómentes közösségen belüli termékértékesítés
A bizományos az Áfa-tv. 89. § (1) bekezdése értelmében adómentes Közösségen belüli termékértékesítést teljesít, ha:

• a vevő közösségi adószámmal rendelkezik (beszerzései után adófizetésre kötelezett saját tagállamában),
• a termék fizikálisan más tagállam területére kerül az értékesítés közvetlen következtében.

Szintén adómentes Közösségen belüli termékértékesítés történik új közlekedési eszköz bizományos általi értékesítése esetén, ha az új közlekedési eszköz az értékesítés következtében más tagállam területére kerül, függetlenül a vevő státusától (áfakörbe tartozó vállalkozás, alanyi adómentes adózó, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytató, mezőgazdasági tevékenységet végző, nem áfaalany magánszemély vagy jogi személy), továbbá attól, hogy rendelkezik-e közösségi adószámmal.

Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés csak a bizományos értékesítése következtében valósulhat meg, ha a bizományos harmadik személy felé történő értékesítésének közvetlen következményeként kerül át a termék más tagállam területére.

A bizományosnak kell hitelt érdemlő dokumentummal bizonyítania azt a tényt, hogy a termék az általa teljesített értékesítés következtében került át más tagállam területére.

A megbízó nem teljesít adómentes közösségen belüli termékértékesítésnek minősülő értékesítést, ha a termék más tagállamba történő végleges rendeltetéssel történő kiléptetésére a bizományos értékesítése következtében kerül sor. Ekkor a megbízónak a termékre irányadó adókulcs szerint számított adót kell felszámítania a bizományos felé.

A megbízó abban az esetben teljesíthet adómentes közösségen belüli termékértékesítést, ha más tagállambeli adóalanyt bizományosként bízza meg a termék értékesítésével, valamint a terméket annak értékesítése érdekében a bizományos részére más tagállam területén adja át. Ezt a megbízónak kell hitelt érdemlően bizonyítania.

Belföldön fekvő ingatlan értékesítése esetében sem a megbízó, sem a bizományos nem valósíthat meg adómentes közösségen belüli termékértékesítést. Amennyiben az ügylet tárgya más tagállamban fekvő ingatlan, akkor a megbízó és a bizományos által teljesített értékesítés belföldön nem adóztatható, mert a megbízó és a bizományos által teljesített termékértékesítés teljesítési helye más tagállam.

---