Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nehéz költségvetési év elé néznek a települések, ám ahol megtehetik, védik a lakosságot és nem növelik terheiket helyi adók emelésével. A FigyelőNet szakértői szerint megérett az idő finanszírozási rendszer átalakítására.
A települések pénzügyi helyzetét vizsgálva beszédes adat, hogy tavaly az önkormányzatok negyven százaléka vált önhibáján kívül működésképtelenné, ennyi településnek járt az ÖNHIKI (önhibájukon kívül működésképtelenné vált önkormányzatok) támogatás, összesen 29 milliárd forint értékben – közölte a FigyelőNet érdeklődésére Darázs Imréné, a legnagyobb önkormányzati szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének költségvetési szakértője. Hozzátette: a legnagyobb probléma, hogy a különböző településfajtáknak is ugyanazokat a feladatokat kell ellátniuk, ahelyett, hogy ezeket a jövedelemképesség és lakosság arányában differenciálnák.
Évről évre nő a települések hitelfelvétele és ami igazán aggasztó, hogy a korábbiaktól eltérően nemcsak fejlesztésre, hanem működésre is egyre többen verik magukat adósságba. A problémát az okozza, hogy a hiteleket kamattal kell visszafizetni, amire újabb hiteleket vesznek fel, így a települések belekerülnek egy ördögi körbe, amiből nem mindig van kiút – magyarázta a költségvetési szakértő.
Azt a minisztérium is elismeri, hogy évek óta nő a települések hitelállománya, ugyanakkor kiemeli, hogy a hazai önkormányzatok gazdálkodásában még mindig elmarad a hitelek súlya a fejlettebb országokéhoz képest. Az ÖTM szerint a helyhatóságoknak alapvetően arra kellene törekedniük, hogy közösen lássák el a feladatokat, mert így amellett, hogy megoszlanak a költségek, az együttműködésnek köszönhetően többlettámogatáshoz is juthatnak.
A szaktárca szerint idén is növekszik az önkormányzatok támogatása. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól lapunk megtudta: a tavalyinál 60 milliárd forinttal jut több a központi forrásokból a helyhatóságoknak, de a legnagyobb lehetőséget az Európai Uniós források jelenthetik: a következő hét évben akár hét-nyolcezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg. A külföldi pénzeknél alapelv, hogy e forrásokból kizárólag olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek sem a központi költségvetés, sem pedig az önkormányzatok működési költségeit nem növeli, hogy később ne okozzon gondot az üzemeltetés.
A nagyvárosok és a főváros is jelentős adóssággal küszködik, ezek nagy részét azonban – a falvakkal ellentétben – fejlesztésre költik, így nem stagnálnak. Budapest költségvetését például 31 milliárd forintos hiánnyal fogadta el a fővárosi közgyűlés, a hiányzó összeget korábban megkötött hitelszerződésekből pótolják. A hiány ellenére a tervek szerint idén is nagy volumenű fejlesztéseket hajtanak végre, összességében kétszázmilliárd forintból, amelyet idén is – többek között – több mint száz kilométernyi út felújítására költenek.
Ezzel párhuzamosan a főváros is megpróbálja csökkenteni a működési költségeket, mivel jelentősen beszűkültek az állami források: míg 1990-ben még a személyi jövedelemadó száz százalékát kapta meg a főváros, addig 2007-ben már csak nyolc százalékot. Mindezek ellenére a fővárost vezető SZDSZ-MSZP koalíció szándékai szerint nem vesznek fel új hitelt, amivel akár nagyobb pénzügyi mozgásteret is teremthetnek maguknak a következő évekre. Az így kieső összeget azonban pótolni kell valahonnan: az egyik lehetőség a vagyonértékesítés, például ingatlan és részvényeladással, a másik a már korábban említett visszafogás a működési költségeknél.
A 2010-ben Európa kulturális fővárosi címét viselő Pécs szintén jelentős, 3,5 milliárdos forráshiánnyal küzd, ám Budapesthez hasonlóan itt sem vonnának el a fejlesztések rovására. Soó László, a helyi költségvetési bizottság vezetője a FigyelőNetnek elmondta: a költségeket visszafogják, karcsúsítják az önkormányzati struktúrát, ami érinti a helyhatóság tulajdonában lévő intézményrendszert, így azok dolgozóit is. Bár az önkormányzat nehéz helyzetben van, az emberek szorult gazdasági helyzetére való tekintettel Pécsett nem emelik a lakosság terheit, ám jövőre, vagy az azutáni évben már nem lehet ezt elkerülni. Soó László hozzátette: az adóváltozásokat nagy odafigyeléssel kell végrehajtani, hiszen nem mindegy milyen adókat emelnek: ha növelik az iparűzési adót, amiből a központi támogatáson kívül a legnagyobb bevétele van Pécsnek, akkor csökkenhet a vállalkozó kedv, ami hosszútávon nem kifizetődő a településnek.
Akárcsak Pécsett, egyelőre Veszprémben sem tervezik a helyi adók növelését, ám így is bíznak benne, hogy az iparűzési adóból 48, míg az építményadóból ötmillió forint többletet tudnak elérni idén. Bár gazdasági szempontból nagyon kemény év elé néz a fenti városokhoz képest jóval kisebb Szentes is, a polgármester hangsúlyozta: a helyi adóterhek sem a lakossági, sem a vállalkozói szférában nem nőnek. „A kommunális adó például 2002 óta változatlan” – közölte Szirbik Imre. Nőnek viszont a térítési díjak, de infláció feletti mértékben csak a csatornadíj (11 százalék), illetve a szemétszállítási díj (9 százalék) emelkedik. A városvezető szerint nagy odafigyeléssel megvalósítható a tervezett költségvetés, aminek elkészítésekor a hiány minimalizálását tartották szem előtt. Működési hitelt nem akarnak felvenni, ám a kiskaput nyitva tartják: ha szükséges akár háromszázmillió forintot is felvehetnek ezen a címen.
Jelentősen spórolással készült el az idei költségvetés Tatán is, ahol több mint félmilliárd forintos hiánnyal számolnak – hangsúlyozta a FigyelőNet érdeklődésére Vanek Annamária, a település kommunikációs referense. A hiány leginkább a beruházások, felújítások forrásánál mutatkozik meg, amit hitel igénybevételével pótolnak: ebből 290 millió forint felvételéről még az előző testület döntött 2006-ban. A fejlesztéseket itt sem szeretnék félbehagyni: a költségvetés 28 százalékát költik majd panelprogramra vagy útépítésre.
A kistelepülések vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen nekik lényegesen kevesebb bevételük van a városoknál, általános probléma a munkanélküliség, ráadásul nagyon nehéz a cégeket vidékre csábítani. „Iszonyú nehéz év elé néznek a falvak” – fogalmazott Szabó Gellért. A Magyar Faluszövetség elnöke a FigyelőNetnek elmondta: mivel a falvak egyre inkább eladósodnak, nem tudni mit hoz majd a jövő. Általános probléma, hogy a falvak csak a működésükre tudnak koncentrálni, fejlesztésekre a legtöbb helyen nem is gondolhatnak. Bár az utóbbi években az ÖNHIKI jelentette sok kisfalunak a túlélést, most sokan kiestek a kedvezményezettek köréből. Szabó Gellért hozzátette: ennek megfelelően az állami gondolkozásban egyelőre nem látszik semmilyen koncepció a falvak kezelésében, pedig a jelenlegi finanszírozási rendszer átalakításra szorul.
Ezt erősítette meg Nagy Tibor, a Somogy megyei Bakháza polgármestere, aki szerint elszomorítóan nehéz év elé néznek, hiszen 7,5 millió forintos működési hiánnyal számol a kistelepülés. Ezt a tervek szerint az ÖNHIKI-ből és hitelből fedeznének, ám ez sem a legjobb megoldás, mivel 2007 lesz sorrendben a negyedik év, amikor kénytelenek hitelt felvenni a működésre. Más kiadásuk nem is igen van, hiszen a működési költségre megy el minden forintjuk. Fejlesztésekre pedig szükség lenne: Bakházán nincs bevezetve a gáz, utakat, valamint a szennyvízhálózatot is építenének. A terheket enyhítésére januártól bevezették a szemétszállítási díjat, ám valószínűleg ez sem elég.
A kistelepülések gazdasági helyzete természetesen térségenként is változik: a gazdagnak számító Pest megyében találjuk Dánszentmiklóst, amely elmondhatja magáról, hogy a kiadásai ötven százalékát költheti fejlesztésre. Ráadásul a költségvetés elfogadásakor nem számoltak hiánnyal, így nem tervezik hitel felvételét sem – közölte a FigyelőNet érdeklődésére Bimbó József polgármester. Persze más a helyzete, mint a szegényebb régiókban élőknek, akik alig-alig tudnak cégeket lecsábítani – itt ugyanis 150 vállalkozás fizet helyi adót. A lakosság terhei azonban itt is nőnek, hiszen a szolgáltatási díjakat átlagosan tíz százalékkal emelték.
Forrás: Figyelő
Körülbelül 300 ezer fiatal jogosult a munkáshitelre, ami a szakképzésben tanulóknak szól, valamint azoknak a fiataloknak, akik érettségi után elhelyezkednek a munkaerőpiacon – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
Mintegy ötezer hamis parfümöt találtak egy budapesti távolkeleti boltban, az ügyben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Közeledik az év vége, ami a könyvelő- és adószakemberek számára a továbbképzési év végét is jelenti. Aki még nem tette, annak a hátralévő hetekben szükséges megszerezni az előírt kreditpontokat ahhoz, hogy az éves továbbképzési kötelezettsége teljesítettnek minősüljön. A továbbképzési szabályok az elmúlt években nem változtak jelentősen, azonban így sem ritka, hogy akár évtizedes tapasztalat után is, figyelmetlenségből vagy tévedésből, nem sikerül a továbbképzési kötelezettséget maradéktalanul teljesíteni. A következőkben áttekintjük, milyen előírásoknak kell megfelelni a szakembereknek.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
