Elemzés: ideiglenesen jó irány a Robin Hood adó emelése, később finomhangolni kell

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tegnap este a Magyar Közlönyben megjelent a 496/2022. (XII. 7.) Korm. rendelet, amely a 2023-as évre váratlanul 31-ről 41%-ra emelte az energiaellátók jövedelemadóját, azaz a „Robin Hood adót”. Az emelés jelen formájában kizárólag a jövő évre szól, de a korábbi átmenetinek szánt intézkedések példák alapján érdemi esély látszik rá, hogy esetlegesen hosszabb távon is emelt szinten ragad az adókulcs.  Ugyanezen jogszabályban szerepel egyébként a MOL számára megállapított extraprofit adó 95%-ra emelése is – áll a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda elemzésében.

Mi is a Robin Hood adó?

Emlékeztetőül, a Robin Hood adó olyan nyereségadó (hasonlóan a társasági adóhoz), amely alanyi köre szinte a teljes energiaszektort lefedi beleértve a villamosenergia- és földgáz- kereskedőket, erőműveket, szénhidrogén-kitermelőket, hálózat-üzemeltetőket, a kőolaj-ipar szereplőit és az üzemanyag-nagykereskedőket is. Fontos kivételt képeznek (tehát nem alanyai a Robin Hood adónak) azon megújuló energiaforrást felhasználó villamosenergia-termelők (pl. naperőművek), amelyek részt vesznek a KÁT vagy METÁR támogatási rendszerekben.

Miért jó irány az ideglenes adóemelés?

A Robin Hood adó ideiglenes megemelése jól illeszkedik az elmúlt hónapok kormányzati intézkedéseibe, amelyek célja, hogy a világpiaci áremelkedések okozta profitnövekmény egy részét elvonja az energiaszektortól, és azt a költségvetési egyensúly fenntartására fordítsa. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben indokolt az állami adóbevételek szintjének növelése az ország súlyosan megnövekedett energiaszámlájának fedezetének biztosítására. Az energia szektor szereplőinek többsége pedig valóban profitnövekedést ért el az elmúlt időszakban, amely érdemi új adóforrásoknak szolgálhat alapjául.

Miért kell óvatosnak lenni vele?

Az elmúlt 1-1,5 évben kibontakozó energiaválság nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarország energiaellátásának jelentős reformjára lesz szükség a következő években. Ehhez azonban több ezer milliárd forint értékű beruházásokra lesz szükség a szektor szinte egészében. Így nélkülözhetetlennek tűnik jelentős új villamosenergia-termelő kapacitások (pl. naperőművek) létesítése, a geotermikus energia felhasználási arányának növelése (pl. a távhő-ellátásban), az elérhető szénhidrogén-források felhasználása (lásd. a MOL új vecsési lelőhelye), valamint a szükséges hálózatfejlesztések megvalósítása. Az utóbbi hetek kormányzati lépései (lásd pl. az EU-s helyreállítási (RRF) program elfogadása) érdemi pozitív jelzéseket jelentenek ebbe az irányba. A fenti fejlesztések tőkeigénye hatalmas, amely kizárólag akkor előteremthető, ha a hazai és külföldi magánbefektetők is jelentős részt vállalnak belőle.

A megemelt Robin Hood adó viszont érdemi akadályt képezhet a szükséges tőkeberuházások előtt, hiszen az elérhető nyereség egy jelentős részét eleve elvonja a befektetőktől. 2023-ra például, a társasági adót is figyelembe véve, a szektor szereplői 41+9 = 50%-os profitelvonással számolhatnak. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy az adóalanyok számára több lehetőséget biztosítanak a jogszabályok az adóterheik mérséklésére.

Miért fontos az adópolitika finomhangolása?

Mindemellett szükségesnek látszik az adóterhek jövőbeli differenciálása a beruházások ösztönzésére. Jelenleg ugyanis pl. egy üzemanyag-nagykereskedő ugyanolyan adókulcsot köteles elviselni, mint egy új (nem támogatott) naperőmű fejlesztője. A fenntartható, költséghatékony és környezetbarát energiapolitika támogatását pedig célszerű lenne adózási szinten is megjeleníteni a pozitív befektetői környezet fenntartása érdekében. A piaci szereplők egyébként régóta szorgalmazzák a Robin Hood adó finomhangolását a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzésére. Jó esély mutatkozik rá, hogy a következő hónapokban ebben az irányban is pozitív és előremutató kormányzati döntések születhetnek.