Éles volt a vita a sportvállalkozások adózásáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról  is folyt a parlamentben vita csütörtökön.


Csökkenhetnek a sporttársaságok adóterhei

Az előterjesztőként felszólaló Tiba István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a sport és a sportolás kiemelt jelentőséggel bír az egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlássport szervezésében viszont nem csak az állami szervek, hanem a gazdasági tevékenységet végző sportvállalkozások is részt vesznek, emiatt indokolt az iparűzési adókönnyítés – tette hozzá.

A sportvállalkozásoknak így a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevételeik, vagyis a belépőjegyek és bérletek értékesítése, a reklámközzététel, a játékjogok átadása, a szponzorálási szerződések, a közvetítési díjak és a sportlétesítmények hasznosítása után nem kellene iparűzési adót fizetniük – közölte. Feltétel, hogy a sportvállalkozásnak az adott bajnokságban indulnia kell – emelte ki.

A nettó árbevétel csökkentésének adóhatása állami támogatás, amelyet az adóalany a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban, sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott támogatásként vehet igénybe – közölte.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Tállai András, NGM parlamenti államtitkára az elmondottakhoz annyit tett hozzá, hogy az indítványt a kormány támogatja.

MSZP: sok kiskaput hagy a javaslat

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy a javaslat vagy nem kellően átgondolt vagy valamilyen speciális érdeket szolgál és nagyon sok kiskaput hagy.

Megjegyezte, hogy a koncertekre ugyanúgy jegyet vesznek az emberek, mint a sportrendezvényekre, ezért nem érti, hogy miért tesznek különbséget a kétféle vállalkozás között. Érdemes lenne egyeztetést tartani arról, hogy milyen szektorok lehetnének még jogosultak a kedvezményre – közölte.

Véleménye szerint az indítvány a labdarúgásról szól, és valószínűleg az a célja, hogy minél könnyebb legyen kifizetni a focisták béreit.

Az MSZP ebben a formájában biztosan nem támogatja a kezdeményezést – összegzett.

Jobbik: a javaslat nem a sporttevékenység elősegítéséről szól
 

Szilágyi György (Jobbik) kijelentette, hogy ez a törvényjavaslat nem a sporttevékenység elősegítéséről, a fiatalok sportra neveléséről szól.

A képviselő azt mondta, hogy a kedvezményezettek a sportvállalkozások, a kárvallottak pedig a sportvállalkozásoknak otthont adó települések, amelyek nem fognak hozzájutni az őket megillető helyi adóbevételekhez.

A sportvállalkozások célja alapvetően a haszonszerzés – szögezte le. A Jobbik azt vallja, hogy támogatni kell a sportot és kormányra kerülve támogatná is azt, de nem a jelenlegi rendszerben – szögezte le.

LMP: béremelést adnak a focistáknak

Schmuck Erzsébet meghökkentőnek, arcátlannak és igazságtalannak nevezte a javaslatot. Az indítvány egy béremelést jelent a focistáknak, mert adócsökkentést adna a profi játékosoknak és klubjaiknak – közölte.

A továbbiakban azt mondta, hogy a nyár előtt komoly harcot vívott a feljutásért a „két tao-pénzzel kitömött” csapat, a Seszták Miklós „érdekeltségébe tartozó” Kisvárda és a Tiba István által „fémjelzett” Balmazújvárosa, a versenyből az utóbbi jött ki győztesen, az első osztályba kerülés viszont többletköltségekkel járt – folytatta. Véleménye szerint ezért Tiba István javaslatot nyújtott be, hogy kompenzálják a pluszkiadásokat, hogy a „köz fizesse a szórakozását adóforintokból”.

MSZP: az eredményességet is számon kellene kérni a sporton 

Horváth Imre (MSZP) szerint a javaslat újabb gyöngyszeme annak, milyen torz, irracionális és megmosolyogtató képet alkot a világról a jelenlegi kormányzat. 

Emlékeztetett: korábban már jelentősen emelték azt az összeghatárt, ami után egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) kell fizetniük a sportolóknak. Kifogásolta, hogy a javaslat alapján sem helyi iparűzési adót, sem ekho-t nem kell fizetniük a sportvállalkozásoknak. 

Rámutatott: a legtehetősebb klub, a Ferencváros csaknem 90 millió forintot spórolhat ezzel. 

Azt javasolta: elsősorban a gazdálkodás kérdésével kellene foglalkozni, reális célokat kitűzni a sportban és azokat vaskézzel számon kérni. 

Frakciótársa, Legény Zsolt azt kifogásolta, hogy a javaslatot egyéni képviselői indítvány formájában hozták a Ház elé, így számos társadalmi egyeztetési eljárástól „mentették meg” azt. Szerinte is felháborodást fog kiváltani a társadalomban, ha ilyen lehetőségekhez juttatják a sportolókat.  

Mesterházy Attila (MSZP) helyesnek nevezte a sporttámogatást, ugyanakkor az átláthatóság mellett az eredményességet, a társadalmi hasznosságot is fontosnak tartotta. 
    
Jobbik: a futball részesül a legnagyobb adókedvezményben 

Szilágyi György (Jobbik) szerint a javaslat elsősorban a labdarúgásról szól, az eddig is többmilliós labdarúgó-fizetések még tovább növekedhetnek, így meghaladhatják például a lengyel futballfizetéseket, holott a teljesítmény elmarad attól. 

Kifogásolta, hogy a legnagyobb adókedvezményt az futballisták élvezik a jövőben. 

Azt is kritizálta, hogy országgyűlési képviselők, vagy az adóhivatal vezetője fontos pozíciókat töltenek be sportklubok élén. Kijelentette: saját klubjukhoz juttatnak pénzt a javaslat elfogadásával. 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.