Elfogadható lehet a kiskereskedelmi különadó
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett magyar különadó nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben, ugyanakkor sértheti az uniós áfairányelvet – derül ki a bíróság által csütörtökön közzétett dokumentumból. A főtanácsnok álláspontja semmire sem kötelezi a bíróságot.
Az 500 millió forint fölötti éves árbevételt produkáló kiskereskedelmi cégeknek a bevételeiktől függően 0,1, 0,4 vagy 2,5 százalék különadót kell fizetniük árbevételük után. A legmagasabb kulcs a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeket sújtja. A szabályozás értelmében ráadásul egy-egy cég árbevételét adott esetben nem külön-külön, hanem cégcsoportonként kell kiszámítani abban az esetben, ha egy cégnek többségi befolyása van egy másik kiskereskedelmi vállalatban, és így úgynevezett kapcsolt vállalkozásnak minősül.
Nem releváns a tulajdonos nemzetisége
A pert a Hervis indította Székesfehérváron, mondván, az adó hátrányos megkülönböztetést jelent számára, ugyanis a sportszeráruház-lánc egy cégcsoportba tartozik egy élelmiszer kiskereskedelmi lánccal, így magasabb adókulcs sújtja, mintha kizárólag a saját árbevétele alapján számítanák az adót. A Hervis azt állította, hogy ez a gyakorlat azért diszkriminatív, mert ez az üzleti modell a külföldi tulajdonú vállalatokra jellemző Magyarországon, a hazai kiskereskedelmi láncok többnyire franchise rendszerben működnek; különálló cégek, külön irányítás alatt, de egységes arculattal és termékkínálattal.
Juliane Kokott főtanácsnok megítélése szerint viszont a magyar különadó nem ellentétes „a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával és az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával”.
A dokumentum megállapítja továbbá, hogy a magyar különadóról szóló szabályozások nem tartalmaztak olyan rendelkezést, amely a társaságokat a letelepedés szabadsága tekintetétben a külföldi székhelyük miatt nyíltan vagy leplezetten hátrányosan megkülönböztetné, a különadó mértékének az árbevétel alapján való megállapítása nem valósít meg leplezett eltérő bánásmódot a belföldi és a külföldi illetőségű személyek között. A főtanácsnok a rendelkezésére álló adatok alapján kijelenti, hogy nem lehet olyan megállapításra jutni, hogy a nagy árbevételű cégek külföldiek, míg a kis árbevételűek hazaiak, ahogyan a franchise-rendszerű vagy a csoportban folytatott üzleti tevékenység esetében sem releváns az, hogy külföldi vagy belföldi a tulajdonos.
Forgalmi jellegűnek tűnik
Kokott mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy a magyar különadó sértheti a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvet.
„A tagállamok számára tilos forgalmi adó jellegű adó kivetése” – szögezi le indítványában Kokott, és kifejti, hogy ez a tilalom az ő értelmezése szerint nemcsak a hozzáadottérték-adó alapvető jellemzőivel rendelkező tagállami adók ellen irányul, hanem minden olyan tagállami adó ellen, amely a forgalmi adó alapvető jellemzőivel bír, és veszélyezteti a közös hozzáadottérték-adó rendszer működését, amennyiben torzítja a verseny feltételeit nemzeti vagy uniós szinten.
„A magyar különadó rendelkezik a forgalmi adó lényegi jellemzőjével, azaz az ár alapján történő megállapítással, még ha egy év teljes árbevétele alapján állapítják is meg” – érvel a főtanácsnok, aki szerint az adó tagállami szinten a versenyfeltételeket is torzítja, ezért a magyar bíróságnak szerinte azt kellene eldöntenie, hogy a különadó összeegyeztethető-e a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvvel.
Nincs kötelező érvénye
A főtanácsnok indítványa semmilyen értelemben nem kötelezi a bíróságot, hogy ennek megfelelő ítéletet is hozzon, amire még az idén számítani lehet – ismerteti az uniós törvényszék. Az indítvány célja az, hogy a főtanácsnok teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé.
A kormány szerint nem áfa-szerű
A kormány üdvözli a főtanácsnoki indítványt, hiszen megerősíti az eljárás során folyamatosan képviselt magyar álláspontot – olvasható a kormany.hu-n.
A kormány álláspontja szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységet terhelő ágazati különadó nem sérti a közös hozzáadottérték-adóról szóló irányelvet, mert az adó nem hordozza magán a hozzáadottérték-adó – az Európai Bíróság által számos ítéletben többször rögzített – négy jellemzőjének egyikét sem – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára.
Pankucsi Zoltán rámutatott: az Európai Bíróság következetes joggyakorlata alapján egy adónem csak akkor ütközhet a közös hozzáadottérték-adóról szóló irányelvvel, ha az adónem esetén a közös hozzáadott értékadó négy jellemzője egyaránt fennáll.
Ezzel szemben az ágazati különadó adó nem általános jellegű, hiszen eleve csak meghatározott tevékenységvégzés esetén terhelte az adó alanyát; mindemellett az ágazati különadó nem arányos az értékesített termék árával, mert az ágazati különadó sávosan progresszív mértékrendszerű volt és nem az értékesítésre vetült, hanem a vállalkozás adóalapjára. Az adó nem a hozzáadott értéket terhelte oly módon, hogy az adóterhet a végső fogyasztó viselje, hiszen az adóalanyt terhelő ágazati adóból nem volt levonható az előző értékesítési fázisban az adóalanyra áthárított adó; az adót nem számították fel a termelési értékesítési folyamat minden szakaszában.
Valamennyi feltétel teljesülése egyébként is teljes mértékben kizárt egy közvetlen adóban. Többek között erre figyelemmel állapította meg az Európai Bíróság 2007-ben az iparűzési adó összhangját az uniós joggal – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.
(Forrás: MTI)
