Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormánypárti képviselők hétfőn este a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba emelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit.
Az Országgyűlés így akár már következő, jövő heti ülésén dönthet például a bankadó fenntartásáról, a nyugdíjjárulék plafon eltörléséről, továbbá arról is, hogy a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tervezett 27 helyett csak 14 százalékra emelkedjen a jelenlegi 10 százalékról.
Matolcsy György korábbi tájékoztatásának megfelelően a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lehet, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből. A közös – például házastársi – tulajdonú számlák közti pénzmozgás után nem kell majd illetéket fizetni.
A nemzetgazdasági miniszter október 5-én 397 milliárd forintos kiigazítási programot jelentett be, majd a kabinet október 17-én további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő kiigazító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt. Matolcsy György ekkor úgy fogalmazott, a lépések fájdalmasak, de szükségesek ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
A kabinet így a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodással ellentétben mégsem csökkenti felére a bankadót 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevételt vár. Emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, ennek hatása összesen 130 milliárd forint. A kormány most támogatott szándékai szerint a tranzakciós illeték kiterjedhet az értékpapír-ügyletekre is. A mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék lehet.
A fentiek mellett a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba került az is, hogy a pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. A részleteket a nemzetgazdasági miniszter rendeletben szabályozná.
A helyi adóról szóló törvény úgy módosulhat, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten a főváros bevételének minősül. A közművezeték minden métere után 100 forint lehet az adó, a telken belül azonban tehermentes maradhat.
A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz.
A képviselők a szerencsejáték törvényt is kiegészítenék úgy, hogy az adóhatóság elkobozhassa a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.
A társasági adótörvénybe bekerülhet a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelölné ki, és az ottani legalább 100 millió forintos beruházás után adókedvezmény járhat. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társulhat a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.
A kormány 2013-as adóváltoztatásainak fókuszában mindenekelőtt a szuperbruttó kivezetése, az illetékkulcs-rendszer átalakítása és az adómorál erősítése áll. A javaslat szerint egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A nemzetgazdasági tárca korábban azt hangsúlyozta, hogy a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát.
(forrás: MTI)
Kövesse az Adó Online híreit, kedden reggel minden részletet megtudhat az elfogadott módosító indítványokról!
