Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.

A mérlegelés szempontjait az új Art. is meghatározza. A régi Art (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) rendelkezéseit sem szabad szem elől téveszteni, ugyanis még mai napig vannak adóperek folyamatban.

Mindezek alapján a NAV általában értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, a bírságra okot adó magatartása súlyát, gyakoriságát, időtartamát, és azt, hogy az adózó (képviselője) az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Mindezeket mérlegelve szükséges a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot kiszabni, vagy dönteni a bírság mellőzéséről [Art. 237. § (1)-(2) bekezdés]. A mulasztási bírság mértékét a minősítés is befolyásolhatja. Meg kell vizsgálni adózó minősítését a jogszabálysértés elkövetésének és a jogszabálysértés feltárásának időpontjában, azaz milyen adózónak minősült és mikor: megbízható vagy kockázatos adózó. Ha az adózó minősítése legalább az egyik időpontban megbízható volt (és a másikban nem volt kockázatos), akkor a mulasztási bírság legfeljebb a fele lehet annak, amit a törvény az adott tényállásnál egyébként előír [Art. 155. § (1) b


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 31.

Adók valorizációja: tiltakozik a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

A mérlegelés szempontjait az új Art. is meghatározza. A régi Art (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) rendelkezéseit sem szabad szem elől téveszteni, ugyanis még mai napig vannak adóperek folyamatban.

Mindezek alapján a NAV általában értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, a bírságra okot adó magatartása súlyát, gyakoriságát, időtartamát, és azt, hogy az adózó (képviselője) az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Mindezeket mérlegelve szükséges a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot kiszabni, vagy dönteni a bírság mellőzéséről [Art. 237. § (1)-(2) bekezdés]. A mulasztási bírság mértékét a minősítés is befolyásolhatja. Meg kell vizsgálni adózó minősítését a jogszabálysértés elkövetésének és a jogszabálysértés feltárásának időpontjában, azaz milyen adózónak minősült és mikor: megbízható vagy kockázatos adózó. Ha az adózó minősítése legalább az egyik időpontban megbízható volt (és a másikban nem volt kockázatos), akkor a mulasztási bírság legfeljebb a fele lehet annak, amit a törvény az adott tényállásnál egyébként előír [Art. 155. § (1) b

2024. október 31.

Adócsomag 2025: néhány újabb meglepetés

A mérlegelés szempontjait az új Art. is meghatározza. A régi Art (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) rendelkezéseit sem szabad szem elől téveszteni, ugyanis még mai napig vannak adóperek folyamatban.

Mindezek alapján a NAV általában értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, a bírságra okot adó magatartása súlyát, gyakoriságát, időtartamát, és azt, hogy az adózó (képviselője) az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Mindezeket mérlegelve szükséges a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot kiszabni, vagy dönteni a bírság mellőzéséről [Art. 237. § (1)-(2) bekezdés]. A mulasztási bírság mértékét a minősítés is befolyásolhatja. Meg kell vizsgálni adózó minősítését a jogszabálysértés elkövetésének és a jogszabálysértés feltárásának időpontjában, azaz milyen adózónak minősült és mikor: megbízható vagy kockázatos adózó. Ha az adózó minősítése legalább az egyik időpontban megbízható volt (és a másikban nem volt kockázatos), akkor a mulasztási bírság legfeljebb a fele lehet annak, amit a törvény az adott tényállásnál egyébként előír [Art. 155. § (1) b

2024. október 31.

Adómentesen nyújtható juttatás lesz az állatkerti belépőjegy

A mérlegelés szempontjait az új Art. is meghatározza. A régi Art (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) rendelkezéseit sem szabad szem elől téveszteni, ugyanis még mai napig vannak adóperek folyamatban.

Mindezek alapján a NAV általában értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, a bírságra okot adó magatartása súlyát, gyakoriságát, időtartamát, és azt, hogy az adózó (képviselője) az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Mindezeket mérlegelve szükséges a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot kiszabni, vagy dönteni a bírság mellőzéséről [Art. 237. § (1)-(2) bekezdés]. A mulasztási bírság mértékét a minősítés is befolyásolhatja. Meg kell vizsgálni adózó minősítését a jogszabálysértés elkövetésének és a jogszabálysértés feltárásának időpontjában, azaz milyen adózónak minősült és mikor: megbízható vagy kockázatos adózó. Ha az adózó minősítése legalább az egyik időpontban megbízható volt (és a másikban nem volt kockázatos), akkor a mulasztási bírság legfeljebb a fele lehet annak, amit a törvény az adott tényállásnál egyébként előír [Art. 155. § (1) b