Energiahatékonysági beruházások adókedvezményei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenlegi gazdasági helyzetben a magyar vállalkozásoknak is fokozatosan növekvő energiaárakkal kell szembenézniük, az eddigi gáz- és áramfogyasztásuk többszörösét kell kifizetniük. A költségcsökkentés egyik módja az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, melyhez a Tao törvény adókedvezményt is kapcsol.

A piacon megfigyelhető, hogy a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele már nemcsak értékrendbeli, hanem üzletpolitikai kérdés is lett egyben. A fenntarthatóan működő vállalkozások tudatosan figyelnek az épületeik, a gyártó gépsoraik, egyéb műszaki berendezéseik és járműveik energiafelhasználására, hatékonyabb eljárásokat és módszereket vezetnek be, vagy csökkenteni próbálják a gazdasági működésükhöz, termelésükhöz szükséges anyagfelhasználást.

Egyre többen használják ki a beruházásokkal kapcsolatos adókedvezményeket, jellemzően hűtés/fűtés, világítás korszerűsítések kapcsán – ezzel kapcsolatban az rsm.hu közölt részletes cikket, amely itt érhető el.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások (pl. napelem telepítés vagy napelempark létesítések) adókedvezményével 2017. január 1-től bővült a társasági adó rendszere, amelyben idén is történtek jogszabályváltozások, tekintettel arra, hogy változott a regionális támogatási térkép. Ennek értelmében az energiahatékonysági adókedvezmény esetében nagyvállalatoknál Budapest régióban 30 százalék, az összes többi régióban 45 százalék a támogatási intenzitás, amely kisvállalkozásnál 20 százalékponttal, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhető.

Ezen módosításokat első alkalommal a 2021. december 31-ét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni. A nehéz helyzetben lévő társaság fogalma is módosult, amelynek eredményeként nem minősül nehéz helyzetben lévő társaságnak az adózó (és így adókedvezményre lehet jogosult),ha 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1-je és 2021. december 31-e között nehéz helyzetbe került. A korábbi változások közül fontos kiemelni, hogy a Tao törvény 2020.12.27-től hatályos módosítása értelmében nem vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye elektromos (hibrid) személygépkocsik esetében! Kivételt képeznek azonban az ún. „nagy rakodóterű” személygépkocsik, amelyek esetében a továbbiakban is alkalmazható az adókedvezmény a társasági adó 70 százalékáig.

Az igénybe vehető adókedvezmény beruházásonkénti maximális összege 15 millió euró. A fejlesztési adókedvezménnyel ellentétben ebben az esetben nincs jogszabály által meghatározott minimum beruházási érték, nem csak beruházások, de felújítások esetén is járhat az adókedvezmény, amennyiben az energiahatékonysági célokat szolgál és azt az adózó az üzembe helyezést követő legalább 5 éven keresztül üzemelteti, illetve használja. Az adókedvezmény igénybevétele során kiemelt figyelmet kell szentelni az elszámolható költségek körének megfelelő meghatározására, mivel egy ellenőrzés során ezt az Adóhatóság is kiemelten vizsgálja. A vállalat köteles egy külön analitikus nyilvántartást vezetni a költségekről, amelyet az ellenőrzés során az Adóhatóság rendelkezésére kell bocsátani.

A költségek helyes bekategorizálására főként a napelemes beruházások esetében szükséges kellő figyelmet fordítani, mivel a nem megfelelő költségelszámolás akár az adókedvezmény jogosulatlan igénybevételét is eredményezheti. Az Adóhatóság felhívja a figyelmet, hogy a napelemes rendszerek esetében, ha a napelem – mint megújuló energiaforrás – villamos energia termelésére képes berendezés, akkor a napelemes rendszer bekerülési értéke adókedvezményként nem vehető figyelembe, mivel nem számolható el költségként, vagyis nem jogosít kedvezményre. Az adókedvezmény igénybevétele előtt nincs szükség semmilyen előzetes bejelentésre vagy kérelemre. Az energiahatékonysági beruházások megkezdése előtt azonban a vállalkozásnak rendelkeznie kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (röviden: MEKH) névjegyzékében szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet által kiadott igazolással. Ezzel szükséges alátámasztani, hogy beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Az energetikai szakember által kiadott igazolás megléte előfeltétele az adókedvezmény igénybevételének. A fentiekben említett, úgynevezett előaudit mellett az energetikai auditnak van egy másik része is – utóaudit -, amelyet a beruházás üzembe helyezését követően kell elvégezni és dokumentálni.

Ezen adókedvezmények igénybevétele előtt fontos tisztában lenni vele, hogy a Tao törvény kötelező adóellenőrzést – jogkövetési vizsgálatot – ír elő az adókedvezmény igénybevételét követő 3. év végéig! Gyakran az ellenőrzés során derül ki, hogy a szükséges igazolások, nyilvántartások, a kapcsolódó kalkulációk hiányosak, az igénybevételhez szükséges dokumentáció nem áll teljes körűen rendelkezésre, így ha felmerülnek kérdések, érdemes inkább előzetesen egy jól felkészült adószakértővel konzultálni.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye a megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás esetén is alkalmazható. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kizárólag már elfogadott uniós szabványoknak való megfelelés miatti beruházás esetén az adókedvezményt nem lehet érvényesíteni.

Forrás: rsm.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.