Érdekességek az ajándékozás illeték köréből


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nincsenek tisztában az ajándékozási illeték részletszabályaival. Az Adó szaklap 2010/9-10. számában megjelent cikk ezekkel a kérdésekkel foglalkozik különös figyelmet fordítva a jogalkalmazás során gyakran felmerülő problémákra.

A köznapi életben a visszterhes vagyonátruházási illetékhez viszonyítva az ajándékozási illeték rendszere kevésbé ismert. Általában nem okoz ugyanis nagy meglepetést, amikor az APEH egy lakásvásárlás után fizetési meghagyást küld a fizetendő illetékről, illetve, ha az okmányirodai ügyintéző egy gépjármű átírását megelőzően az illetékfizetési kötelezettségről is tájékoztatást ad. A miniszterelnök júniusban egy parlamenti felszólalásában vázolt intézkedési terve szerint a vér szerinti, egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás – élők és elhaltak, valamint élők között egyaránt – adózási szempontból kerül az állam hatóköréből, a cikk nem tartalmazza a kézirat leadásakor még illetékköteles családon belüli ajándékozás részletszabályait.

Elsőként azt szükséges leszögezni, hogy mivel az illetéktörvény nem definiálja az ajándékozás fogalmát, minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az ingyenes jogügylet megfelel-e a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti ajándékozásnak. Eszerint az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Amennyiben tehát egy jogügylet megfelel a fenti fogalom-meghatározásnak, következő lépésként azt kell megállapítani, hogy a vagyonszerzés után a megajándékozottat terheli-e ajándékozási illetékkötelezettség.

Ami az illetékkötelezettség körén kívül esik
Az ajándékozási illeték tárgya: az ingatlan és ingó ajándékozása, továbbá vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, valamint az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Nem tárgya ugyanakkor az ajándékozási illetéknek az a jogügylet, melyről okiratot nem állítottak ki, és az ajándékba kapott ingó nem haladja meg a 150 ezer forint forgalmi értéket. Abban az esetben azonban, ha az ingó (leggyakrabban a pénzeszköz) ajándékozásáról írásbeli szerződés készül, az ajándékba kapott összeg már az első forint után illetékköteles lesz.

Nem tárgya továbbá az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák. Szintén nem tartozik az ajándékozási illeték tárgykörébe a halál esetére szóló ajándékozás, tekintve, hogy ezen ingyenes szerzés után öröklési illetéket kell fizetni. Nem közismert az illetéktörvény azon rendelkezése, mely szerint a megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – ajándékozási illetéket természetesen nem, visszterhes vagyonátruházási illetéket azonban fizetnie kell.

A takarékbetéthez kapcsolódó mentesség
Nem kell ajándékozási illetéket fizetni, ha takarékbetét ajándékozása történik. Az illetéktörvény alapján ugyanis mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése. A takarékbetétnek minősül a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az APEH-hoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

Az illetékmentesség ellenben kizárólag akkor alkalmazható, ha az ajándékozó magánszemély – a rokonsági foktól függetlenül – a megajándékozott magánszemély részére átutalja az ajándékozni szándékozott összeget. Mindaddig igénybe lehet venni az adómentességet, amíg bankszámlán lévő pénz ajándékozásáról van szó, így abban az esetben, ha az ajándékozó készpénzt fizet be a megajándékozott számlájára, vagy a megajándékozott készpénzként veszi föl az ajándékba adott összeget, az általános szabályok szerint kell illetéket fizetni. Amennyiben az ajándékozó készpénzt helyez el a megajándékozott bankszámláján, szintén nem alkalmazható a mentesség, hiszen a készpénz ingónak minősül, ingó ajándékozása esetén pedig a rokoni foktól és az ajándék értékétől függően meghatározott ajándékozási illetéket kell fizetni.

Összefoglalva tehát, mentes az ajándékozási illeték alól a bankszámlán, folyószámlán elhelyezett pénzeszköz (illetve kamatai) bankszámlák, folyószámlák közötti átutalással történő ingyenes megszerzése – összeghatárra és a megajándékozott, valamint az ajándékozó közötti rokonsági fokra tekintet nélkül – abban az esetben, ha a bankszámlák, folyószámlák magánszemélyek tulajdonában vannak, és azok nem üzleti pénzforgalmi célt szolgálnak. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy minden illetékmentes vagyonszerzést, így a takarékbetét ajándékozását is, 30 napon belül az APEH-nek be kell jelenteni.

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy amennyiben a magánszemély ajándékozó a megajándékozott külföldi bankszámlájára utal pénzösszeget, akkor erre az ügyletre nem terjed ki az illetéktörvény területi hatálya. A külföldi bankszámlára történő utalás tehát kívül esik az illetéktörvény hatályán, belföldi bankszámla esetében azonban – függetlenül attól, hogy külföldről vagy belföldről érkezik az utalás – a vagyonszerzőnek minden esetben keletkezik bejelentési kötelezettsége, miután a teljesítés helye Magyarország.

dr. Börzsönyi Zsuzsanna cikke ismerteti az ajándékozási illeték alapjával (így a praxisjog szerzése, ingatlan több ajándékozási szerződés keretében történő megszerzése esetén alkalmazandó szabályokkal), az ajándékozási illeték mértékével, az illetékmentességgel (többek között akóház építésére alkalmas telektulajdon ajándékozásával) kapcsolatos előírásokat. Ismertet néhány, az ajándékozási illeték tárgyát nem képező vagyonszerzésekre vonatkozó jogesetet is (pl. a 150 ezer forintos értékhatár alkalmazása a menyasszonytáncból származó pénzösszeg, az osztalék és tagi kölcsön elengedése, tartozásátvállalás) illetve foglalkozik a termékminták ingyenes átadásának illetékszabályaival.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 23.

eÁFA: duplázódik az adatszolgáltatási hiba büntetésének felső határa

A NAV eÁFA rendszerében július 1-jétől elérhető az önellenőrzés funkció, míg adatszolgáltatási hibák esetén augusztus 1-jétől a mulasztási bírság felső határa megduplázódik. A PwC közleménye az eÁFA bevezetésének tapasztalatairól, kihívásairól, valamint a rendszer fejlesztésének további elemeiről.