Fordított áfa: tőrdöfés a sertéstartóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A takarmányvásárlásnál kellene áfát fizetni, eladáskor viszont nettó árat kapnának – ez kivéreztetné az ágazatot – mondják a sertéstartók.


A Magyar Sertéstartók Szövetsége tiltakozik az élő sertés kereskedelmében a fordított áfa fizetés bevezetése ellen. A szervezet a vidékfejlesztési tárcához küldött levelében úgy fogalmaz: a gabonakereskedelemben alkalmazott gyakorlat átültetése a sertéságazatba az utolsó tőrdöfést jelentené az ágazat szereplői számára.

A szövetség szerint azoknak a sertéstartóknak, akik keverék takarmányt vásárolnak, a számlák után keletkező 27 százalékos forgalmi adót meg kell fizetniük az eladónak, ahogy a gyógyszer, az áram és egyéb számlák után. Ugyanakkor nettó áron kellene értékesíteni a sertéseket, ezért forráshiányosakká és állandó áfa-visszaigénylőkké válnának.

Felhívják a figyelmet arra is: ha az élő állatokat nettó áron kell számlázni a húsiparnak, az felerősítené a számla nélküli sertéseladási szándékot, amely együtt járna a termeléshez vásárlandó alapanyagok feketekereskedelmével is.

A sertéstartók szövetsége szerint ha ezt a megoldást erőlteti a kormány, akkor azzal kell számolni, hogy a magyar sertésállomány drasztikusan csökkenni fog.

A Magyar Hírlap pénteki számában közölte V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár nyilatkozatát, aki a lapnak arról számolt be: a tárca az élő sertésre és a sertéshúsra is kiterjesztené a fordított áfafizetés lehetőségét, amely komoly segítséget jelentene a nehéz helyzetben lévő ágazatnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

Hullócsillagok – adócsaló médiavállalat omlott össze

Rövid életű, egyben hamis csillagként ragyogott a médiaiparban az a bűnszervezet, amely megközelítőleg kétmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot készpénzben, ingatlanban, illetve drága gépkocsikban halmozták fel. A pénzügyi nyomozók nagyszabású akciója során 52 helyszínen csaptak le egyszerre a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a Bevetési Igazgatóság járőrei, valamint a MERKUR bevetési egység.