Gyurcsány adócsökkentéssel emelné a reálbért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyminiszter után egy nappal Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is elutasította az Orbán Viktor által javasolt adócsökkentési ötleteket.

Az ellenzéki vezető az alapvető élelmiszerek és a távhő áfáját a jelenlegi húsz százalékról öt százalékra mérsékelné, emellett csökkentené a benzin jövedéki adóját is. A pénzügyi tárca számításai szerint a Fidesz javaslatai évi 321 milliárd forinttal rontanák a költségvetés egyenlegét – miközben az idei hiányt 1092 milliárd forintra tervezték. A kormányfő szerint Orbán a javaslatával politikai népszerűséget szeretne elérni, ám Gyurcsány szerint ilyen áron nem szabad választást nyerni, mivel ezek a javaslatok többet ártanak az országnak, mint ami haszon származhat belőlük – mondta pénteken.

Enyhíteni lehet az árnyomáson, de csak jól megválasztott eszközökkel – tette hozzá a miniszterelnök, aki megjegyezte: személy szerint olyan adótörvény-módosításokat szeretne 2009-re, amelyek elősegítik a reáljövedelmek emelkedését. Bár a jövő évi adótörvények tervezetéről még nem született döntés, a kormányfő korábban is amellett foglalt állást, hogy személy szerint a munkaadói járulékok mérséklését támogatja, így csökkentve a bérekre rakódó terheket, s növelve a cégek versenyképességét. Ugyanakkor a cél az is, hogy az adócsökkentési mixet úgy alakítsák ki, hogy az lehetővé tegye a munkavállalók nettó jövedelmének emelkedését 2009-ben – hívták fel a figyelmünket kormányzati források. A kabinet idén már fél százalék körüli reálbér-emelkedést vár a 2006 nyarán meghirdetett megszorítások után, s a konvergenciaprogram szerint 2009-ben már érzékelhető, 1,5-3,0 százalékos reálbér-növekedést terveztek.

Forrás: Napi.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.