Hazasettenkednek az adócsalók eltitkolt vagyonkái


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az első félévben 650 millió forint adót fizettek be a hazatérő offshore-vagyonok után, vagyis hat és fél milliárd forintnyi eltitkolt vagyont hoztak haza a magyarok – tudta meg az MR1-Kossuth Rádió.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője, Honyek Péter szerint az összeg nem túl jelentős, de az adóamnesztia rendelkezései biztosítják az érintettek anonimitását, ezért az adóbevétel növekedésével számolnak. Érdekes módon idehaza az adóhivatal úgy próbálja rávenni az itthon tartott maradt jövedelmek adójának befizetésére az adócsaló polgárokat, hogy szégyenlistákat tesz közzé, a legnagyobb adóhátralékos magánszemélyekről és vállalkozásokról.

A külföldi görbe útjaikról hazatérő vagyont áprilistól a hitelintézetek kezelik, őrizve az adóparadicsomok közbeiktatásával adót csalók névtelenségét. Így nem lehet tudni, eddig hányan hozták haza az adózás elől külföldre mentett pénzüket. Az adó mértéke tíz százalék, tehát fele a normális adó mértékének. Az első félévi adatok alapján hat és fél milliárd forintnyi vagyon tért haza az offshore cégek számláiról. Az adóamnesztia lehetőségével 2012 végéig lehet élni – tette hozzá a szóvivő.

A költségvetési hiánnyal küszködő kormánynak az adóhátralékosokkal kapcsolatban eddig itthon csak az adóbehajtás szigorítása jutott eszébe, és fel sem merült, hogy nekik is be lehetne vezetni egyfajta adómoratóriumot. Annál is inkább, mert köztük többen vannak olyanok, akik nem adócsalók, csak nem képesek fizetni a közterheket.

Forrás: Nepszava.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.