Hiányosságokat talált az ÁSZ a NAV-nál

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2009. évről 2013-ra az adó- és vámszakmai terület által nyilvántartott hátralékállomány 8, 8 százalékkal nőtt.

Az Állami Számvevőszék befejezte az ellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál – adta hírül a számvevőszék a honlapján.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) integrációjával jött létre, és 2011. január 1-jétől kezdte meg működését.

Az ÁSZ megállapította, hogy 2009-2013. között az ellenőrzési feladatellátáshoz kapcsolódó belső kontrollkörnyezetet kialakították, a belső szabályozásokban azonban nem, vagy késedelmesen történtek meg a jogszabályi változásokat követő módosítások. Ennek következtében fennállt a kockázata annak, hogy a különböző szervezeti egységekben dolgozók egymástól eltérő módon, vagy nem vették figyelembe a megváltozott jogszabályi előírásokat. Az ellenőrzött szakmai területekre vonatkozóan nem adták ki az irányítási és ellenőrzési folyamatokban a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat bemutató ellenőrzési nyomvonalat, továbbá nem alakították ki teljes körűen a kockázatkezelési rendszert.

A korábbi évek zárszámadási ellenőrzéseihez hasonlóan az ÁSZ ezúttal is megállapította, hogy az ellenőrzött időszak végéig nem történt meg a NAV egységes folyószámla rendszerének kialakítása. A folyószámla integráció megvalósított, első fázisa 2013. január 1-jétől a NAV adó- és járulékjellegű bevételeinek mindössze az 1%-át jelentette. A hiányosságok következtében nem volt kiépített a hátralékkezelés egységes, jól átlátható és naprakész rendszere. 2012-től a hátralékkezeléssel, a végrehajtási eljárások kezdeményezésével és lefolytatásával kapcsolatosan NAV szintű eljárásrendet nem adtak ki. Az egységes szabályozással nem rendelkező eljárások döntési szabadságot, ezáltal egymástól eltérő feladat-ellátási lehetőséget tettek lehetővé a különböző szervezeti egységekben. Az ellenőrzött időszakban a hátralékbeszedési helyzet romlott, mivel – a jelentős mértékben, évről-évre végrehajtott törlések ellenére – a hátralékállomány nagysága, valamint ezen belül a beszedés szempontjából kedvezőtlenebb, nem működő adózói hátralékok aránya egyaránt növekedett.

A 2009. évről 2013-ra az adó- és vámszakmai terület által nyilvántartott hátralékállomány 8, 8 százalékkal nőtt, amelynek döntő része – átlagosan a 97,1%-a – adószakmai volt. A hátralékállomány emelkedésének ütemét mérsékelte, hogy az ellenőrzött időszakban közel 3 800 Mrd Ft hátralékot töröltek elévülés, behajthatatlanság, tartozás mérséklés, illetve a felszámolási eljárásokhoz kapcsolódóan. Mindemellett az APEH/NAV a 2009-2013. években évente 232,8-204,0 Mrd Ft olyan működői adózói hátralékállományt mutatott ki, amelynek hátralékkezelése érdekében nem tett intézkedéseket.

Az adózásban betöltött meghatározó súlyuk ellenére, a kiemelt adózói körben az adóztatásra és ellenőrzésre vonatkozó belső szabályozók kialakítása a jogszabályokban előírtakkal nem volt minden esetben összhangban, illetve kiadásuk késedelmesen, vagy nem történt meg. Hiányos volt az ellenőrzéseket támogató informatikai rendszerek szabályozottsága is.

Különös adózási módok az áfa rendszerében
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. További információ és megrendelés >>

Az APEH/NAV az ellenőrzött időszakban nem vezetett nyilvántartást a jogszabályban előírt, egyes törvényi ellenőrzési kötelezettségeiről. Nem vezettek nyilvántartást továbbá a NAV eljárásrend szerint kötelezően ellenőrizendő kiemelt adózókról sem.

A 2009-2011. között nem tartották be teljes körűen a törvényi előírásokat, amely szerint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózót – köztük a kiemelt adózókat – az állami adóhatóság köteles volt rendszeresen, legalább háromévente ellenőrizni. Az érintett kiemelt adózók 1 %-ának megfelelő adózót nem ellenőriztek. Nem tartották be teljes körűen saját belső szabályzataikat sem, amely szerint az átfogó ellenőrzés terjedelmének legalább két teljes adóévnek kellett lennie. Az érintett működő adózók 6,7%-ának ellenőrzése elmaradt, annak ellenére, hogy a megelőző két évben nem kezdődött, nem fejeződött be náluk átfogó ellenőrzés.

A NAV adatbázisaiban az EUROFISC nemzetközi adatcsere teljesítéséhez szükséges információk rendelkezésre álltak. Magyarország aktív részvételét mutatja, hogy az ellenőrzött időszakban a más országokból érkezett megkeresések 55%-ához kapcsolódóan a NAV visszajelzett az adatcserével érintett három területen. A kiküldött megkeresésekre azonban 62,9%-ban nem érkezett visszajelzés. Az EUROFISC működésének eredményeként a NAV áfa csalásokban részt vevő vállalkozásokat azonosított, továbbá a kapcsolódó, megállapítással zárult 281 adóellenőrzés 19,6 Mrd Ft adó megállapítást tett.

Az ÁSZ megállapította, hogy az ellenőrzött időszakban a PM, illetve az NGM a hátralékkezelési és végrehajtási eljárási, valamint a kiemelt adózói kört érintően ellenőrzést nem végzett.
Jelentésében az Állami Számvevőszék a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének, a Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság főigazgatójának, valamint a Regionális adó főigazgatóságok főigazgatóinak fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre a törvényi előírás szerint 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük – zárul az ÁSZ közleménye.

---