Három pillér, 21 pont – készül a gazdaságvédelmi akcióterv
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2021. július 1-jétől uniós szinten módosulnak a webshopokra vonatkozó szabályok. A webshopon keresztül értékesítőknek érdemes előre felkészülniük, hogy a legoptimálisabb módon tudjanak értékesíteni és ezt adminisztrálni. A helyes üzleti modellel a vállalkozások egyrészt adómegtakarítást érhetnek el, másrészt csökkenthetik az adminisztratív terheket. Ellenkező esetben a webshopok kockázatot futnak, és jelentős adóbírságokra is számíthatnak.
Az online értékesítésnek köszönhetően könnyebben juthat el egy termék más uniós tagállam fogyasztójához, mintha a terméket egy üzletben próbálnánk eladni. Arra az esetre, ha a terméket webshopon keresztül más tagállami fogyasztónak értékesítik, speciális áfaszabályok vonatkoznak. Ha az ilyen webshopos értékesítések együttes éves volumene meghaladja a 10.000 eurót, akkor 2021. július 1-ét követően főszabályként a fogyasztó tagállama szerinti áfát kell felszámítani. Az értékesítőknek ahhoz, hogy a célország szerinti áfát megfizessék, alapesetben be kellene regisztrálniuk minden olyan tagállamban, ahová értékesítenek. Ehhez képest jelent egyszerűsítést az egyablakos rendszer (OSS – One Stop Shop),ami azonban nem minden esetben alkalmazható.
A webshop helyes adótervezéséhez sok szempontot kell mérlegelni, így különösen:
Az adófizetés helye változhat attól függően, hogy honnan hová szállítják a terméket, vagyis hogyan alakul a termék útja.
Ha a webshopon keresztül belföldre értékesítünk úgy, hogy belföldi raktárból belföldre szállítunk, magyar áfát kell felszámítani, az általános szabályok érvényesek. Ebben 2021. július 1. után sincs változás.
Az áfaszabályozás 2021. július 1-ét követő változásai elsősorban azokat a webshopokat érintik, akik ún. közösségen belüli távértékesítést végeznek. Vagyis pl. amikor egy magyar webshopon keresztül úgy adnak el terméket más tagállami magánszemély vevőnek, hogy a kiszállítást Magyarországról a másik tagállamba az eladó megbízásából egy logisztikai szolgáltató végzi. Ilyenkor főszabályként a célország szerinti áfamértéket kell felszámítani, kivéve, ha az értékesítések éves volumene 10.000 euró alatti.
Ha a termékeket EU-n kívüli, harmadik országból szállítják a vevőhöz, erre speciális szabályok vonatkoznak; a webshopos értékesítések egyes eseteiben alkalmazható az ún. import egyablakos rendszer (IOSS),vagy felmerülhet az elektronikus piacterek adófizetési kötelezettsége. Exportértékesítésekre áfamentesség alkalmazható, de ennek is szigorú feltételei vannak.
Nem mindegy, hogy kinek értékesítjük a terméket. Ha magánszemélyeknek értékesítünk webshopon keresztül más tagállamba, akkor főszabályként áfát kell felszámítani. A kérdés csak az, hogy a feladási hely, vagy a célország szerinti áfát kell megfizetni.
Ha vállalkozásoknak értékesítünk más tagállamba, akkor lehet áfamentesen számlázni, de ennek szigorú feltételei vannak. Különösen azt kell tudni igazolni, hogy a termék kikerült más tagállamba.
2021. júliusától, ha a más tagállamokba irányuló webshop értékesítések összértéke uniós szinten meghaladja a 10.000 eurót, akkor a célország szerinti áfa-mértékkel kell a közösségen belüli távértékesítésekre jutó áfát megfizetni. Az ezzel járó adminisztratív terhek csökkentése érdekében ugyanakkor alkalmazható az egyablakos rendszer (One Stop Shop – OSS). Ennek köszönhetően nem kell minden egyes tagállamban regisztrálni, elegendő egy tagállamban beregisztrálni az OSS-be és ott bevallani az összes más tagállami áfát. Az OSS-t az értékhatár alatt is lehet választani, ha ez előnyösebb az eladónak.
Ebből következően fontos előre felmérnünk egy webshop alapításakor, hogy várhatóan mekkora összegben fogunk más tagállamokba értékesíteni, milyen kereslettel számolhatunk a külföldi fogyasztók részéről.
Annak, hogy milyen terméket értékesítünk, az áfamérték meghatározása miatt van jelentősége, különösen akkor, ha más tagállamba magánszemélyeknek értékesítünk. Ha a célországban pl. kedvezményes áfakulcs vonatkozik a termékre, akkor ez befolyásolhatja az árat. A tagállamok bizonyos korlátok között meghatározhatnak kedvezményes áfakulcs alá tartozó termékeket, és a kedvezményes kulcs mértékét is szabályozhatják. Fel kell tehát készülnünk, hogy a célország szerinti helyes áfamértéket alkalmazzuk, s ebből akár jelentős eltérések is lehetnek.
A webshopon keresztül történő értékesítések egyre transzparensebbé válnak, az adóhatóság is könnyen információt szerez az értékesítés feltételeiről. Vagyis, az adóhatóság könnyen megállapítást tehet, ha nem kerül a megfelelő országban megfizetésre az áfa, vagy nem megfelelő az alkalmazott áfamérték. Az adóhatóság akkor is bírságolhat, ha az értékesítésről nem kerül kiállításra megfelelő bizonylat.
Éppen emiatt már a webshop beindítása előtt meg kell tervezni az adózási teendőket, végiggondolva milyen termékek és várhatóan mekkora összegben fognak más tagállamokban elkelni, milyen keresletre számolhat a webshop a külföldi fogyasztók részéről.
A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!