Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország akár azt is kérheti, hogy a helyi iparűzési adót is vegyék figyelembe és mentességeket is nyújthat, valamint a meglévő adókedvezményeket is átalakíthatja – mondták a Világgazdaságnak a megkérdezett szakértők.
Magyarországnak akár jogi eszközei is lehetnek az Európai Unióban arra, hogy egyes szabályok érvényesítését akadályozza – mondta a Világgazdaságnak Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, miután a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-ek pénzügyminiszterei elfogadták a 15 százalékos globális vállalati adóról szóló elveket. Szerinte számos technikai megoldás kínálkozik arra, hogy kedvező maradjon a társaságok adóterhelése. Ilyen a meglévő adókedvezmények átalakítása francia mintára.
Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst and Young Ügyvédi Iroda szakembere úgy a magyar gazdaságpolitika alakítói mérsékelhetik az elfogadott megállapodás hatását. Elérhetik akár, hogy a valós adókulcs meghatározásánál a helyi iparűzési adót és esetleg más adókat is számítsanak bele, illetve átmeneti mentességet nyújthatnak a már élő adókedvezményekre, vagy tartós mentességet például a zöldberuházásokhoz kötődő adókedvezményekre.
Orbán Viktor kormányfő szerdán a Világgazdaság üzleti konferenciáján elmondta, hogy a munkahelyek megvédése érdekében ki kell állni a globális vállalati adóval szemben. Szerinte nem csak szuverenitásprobléma van ezzel a megállapodással, hanem gazdaságpolitikai aggályok is felmerülnek. Az alacsony magyar vállalati adókulcs ugyanis azért jó, mert tényleges beruházásokat hoz Magyarországra. Aki ezt el akarja venni, az a valódi beruházások idevonzásának képességét veszi el. Ezért olyan védelmi vonalakkal kell rendelkezni, amelyek még a globális vállalati adó bevezetése esetén is megőrzik Magyarország munkahelyvédelmi képességét – mondta szerdán a miniszterelnök.
(Világgazdaság)
Megszületett a hároméves bérmegállapodás: jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Miskolcon.
Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.
A Magyar Nemzeti Bank publikációjából kiderül, hogy a CSOK Pluszt igénylő házaspárok mekkora családot szeretnének. A tanulmányban ugyanis a vállalt gyermekek mellett a meglévő babák száma is fel lett tüntetve. Augusztus végéig 7400 szerződést kötöttek a támogatott hitelre, melyben 11 026 baba születését vállalták, ez a 2023-as születésszám mintegy 12,9 százalékának felel meg – olvasható a Bankmonitor közleményében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
