Így adózunk 2018-ban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Átalakult az adózás rendje: az új adóigazgatási rendtartástól gyorsabb NAV-ellenőrzések és adóeljárások várhatók, az új Art. nyomán a NAV szolgáltató hatósággá válik. Ezen túl 2018-tól folytatódik az áfacsökkentés, jól járnak a lakásukat bérbeadók, a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét még többen vehetik igénybe, a cégeknek be kell jelenteniük külföldi bankszámláikat, csak nettó adótartozás-mentes adózók kaphatnak bármilyen kedvezményt. Az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozóknak nem kell pénzforgalmi számlát nyitniuk. Egy cikkben olvashat az összes idei adóváltozásról.
Három törvény, letisztult szabályozás
Az adózás rendje újraszabályozásának lényegi üzenete, hogy szolgáltató jellegű adóhatóságot, az önkéntes jogkövetés elősegítését, adminisztráció-csökkentést, és átlátható, érthető szabályozást hoz.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény az általános eljárások szabályait rögzíti rövid és áttekinthető formában; ezek a szabályok eddig a közigazgatási eljárásról szóló törvényben szerepeltek. Az új Art. az adóztatást biztosító adóigazgatási szabályok, részletszabályok összessége. A két törvény mellérendelt szerepben van, nincs közöttük párhuzamosság. Ezen túl önálló végrehajtási törvény lépett hatályba január elsején, amely szerint a NAV az általános végrehajtási hatóság – erről itt írtunk részletesen.
A közérthető fogalmazást, a logikai és szerkesztési letisztultságot, az áttekinthetőséget jelölte meg az új szabályozás pozitívumaként lapunknak írt cikkében az EY szakértője. Példaként idézte, hogy a jelenlegi Art.-ban a módosítások nyomán szétszórt, de összefüggő szabályok már egymás mellett jelennek meg az új törvényben. Ezzel együtt sok tartalmi változás nincs a szabályozásban: a koncepció, az eljárások felépítése, az adózói és adóhatósági jogok és kötelezettségek rendszere lényegében változatlan maradt, a két törvény mintegy 80 százalékban szövegszerűen egyezően emeli át az eddig hatályos Art. előírásait.
Új adóigazgatás: limitált adóellenőrzés, gyorsított ügymenet
Az új szabályozás három fontos részét emelte ki a szeptember végén rendezett Nemzeti adókonzultáción Izert Norbert, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára. Először is mindössze két ellenőrzési fajta lesz, a jogkövetési vizsgálat (amelynek során a revizorok tájékozódnak) és az adóellenőrzés. Ezen túl megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet, és legfeljebb 365 napig tarthat egy adóellenőrzés. Változott a jogorvoslat rendszere is: bevezetiték például a bizonyítékok benyújtásának kényszerét az alapeljárásban, vagyis a feleknek (sem a NAV-nak, sem ügyfelének) nincs módja taktikázni a rendelkezésre álló információval; a lépéstől az eljárások rövidülését várja a nemzetgazdasági tárca. Az új szabályozás érdemben növeli a másodfokú adóhatóság mozgásterét, így kevesebb eljárást „dobnak vissza” majd elsőfokra, ami szintén az ügymenet gyorsítását jelenti.
Megszűnt minden ellenőrzési határidő nyugvási ok, így nem szünetel az ellenőrzési határidő például a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt. Az ellenőrzési határidő meghosszabbíthatja indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal. A meghosszabbított ellenőrzés határidő sem haladhatja meg a 365 napot.
Eddig rendkívüli jogorvoslati lehetőségként bármely adóügyben benyújtható volt felügyeleti intézkedés iránti kérelem az adóhatósághoz az elévülési időn belül bármikor, ugyanazon ügyben akár többször is. Annak érdekében, hogy az eljárások mielőbb lezáruljanak, 2018-tól szűkült a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetősége mind tárgyában, mind idejében. Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be.
Érdemi változás, hogy január elsejétől teljes körűvé vált az elektronikus ügyintézés lehetősége adóügyekben.
Az eseti meghatalmazások tekintetében – néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével – kikerültek a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények, megkönnyítendő az adózók számára a képviselő útján történő eljárást. Az állandó meghatalmazással eljáróknál továbbra is meghatározza a törvény a képviseletre jogosultak körét.
Fontos új intézmény a feltételes adóbírság, amikor is az elmarasztaló döntés elleni fellebbezés elmaradása esetén a bírság felét elengedi a NAV. Az új lehetőség nem a fellebbezéstől akarja eltántorítani az érintetteket, leginkább az időhúzás kiiktatása a célja.
[htmlbox art_tukor]
További változás, hogy 2000 helyett 5000 forint késedelmi pótlékot nem fizetteti ki a NAV, és a 200 százalékos adóbírság mértéke 100 százalékosra csökkent. Utóbbi mértéke indokolatlan volt, mert olyan adózói kört érintett, amely eleve kevés adót fizetett, és a büntetés sem motiválta; mostantól viszont a NAV célzott ellenőrzéseitől remélik majd az adófizetési hajlandóság emelkedését, nem pedig a büntetéstől. Fontos újdonság a mulasztási bírságok rendszerének egyszerűsödése: bevezették az alap mulasztási bírságot, valamint az is, hogy a NAV honlapján megjelent hivatalos tájékoztatók alapján eljárók nem lesznek szankcionálhatók. Az EY elemzése ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a 200 százalékos adóbírság mértéke felére csökken, azonban az esetköre bővül, tehát több elkövetési módra lehet majd kiszabni az emelt összegű bírságot.
2018-tól a NAV új szolgáltatása a kezdő vállalkozások támogatása, ami 6 hónapos, önkéntes részvételen alapuló mentorálást jelent. A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozza az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan. Új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosít az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében. Ezen túl a NAV közzéteszi honlapján a megbízható adózók nevét és adószámát.
A lakosságot érintő könnyítés az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának több mint a duplájára emelése, így a magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig járna évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény.
Adócsomag 2018: sok kis változás jön
Az általános indokolás első mondatai sokat elárulnak a tavaszi ülésszak végén elfogadott, 2018-as adócsomagról: „A Javaslatban szereplő módosítások kiemelt célja gazdaság versenyképességének növelése, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése, valamint egyes kiemelt célokat ösztönző adópolitikai intézkedések bevezetése. A Javaslat továbbá a korábbi törvénymódosításokat követően felmerült gyakorlati kérdésekkel, felvetődött problémákkal összefüggésben tartalmaz számos jogtechnikai módosítást, pontosítást, valamint kiegészítést az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, továbbá jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését is szolgálja”
Most adónemenként vesszük számba a 2018-tól hatályos, legfontosabb adóváltozásokat – a teljesség igénye nélkül.
Szja: csökkent a lakásbérbeadás adója
A hosszú távon ingatlan bérbeadóknak 2018-tól csak a 15 százalékos szja-t kell befizetniük, mentesülnek a most 1 millió forintot meghaladó bevételt sújtó 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.
A lakásukat rövid távra bérbeadók is jobban járnak: 2018-tól – a jelenlegi egy ingatlan helyett – már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb adózási mód, az ún. tételes átalányadó; a fizetendő adó szobánként évi 38 400 forint. A kormány szerint így senkinek nem éri meg eltitkolni lakáskiadásból származó bevételét.
Tao: kinyitották a látványcsapatsport-támogatást
A társasági adóban megszűnt a bejelentett részesedés 10 százalékos értékhatára, továbbá a start-up vállalkozások kutató-fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó feltétele. A munkavállalói bérlakások bekerülési értékével (felújítás esetén a bekerülési érték növekményével) egyező összegben adóalap-csökkentéssel élhetnek az adózók a beruházás, felújítás adóévében.
Adóalap-kedvezmény érhető el – az európai uniós szabályokkal összhangban – az elektromos töltőállomások létesítésére és üzemeltetésére. Az elektromos töltőállomások bekerülési értékének összege – a meg nem térülő eredmény erejéig – levonható az energiaellátók jövedelemadója alapjából, amennyiben a kedvezményt társasági adó szempontból nem érvényesítik. A kedvezmény igénybe vehető az adóalany kapcsolt vállalkozása által nem érvényesített kedvezmény tekintetében is.
A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét – amatőr szervezetek és utánpótlás-nevelés támogatása esetén – pénzügyi szervezetek különadójában is le lehet hívni, a fizetendő adó 50 százalékáig, a törvényben meghatározott feltételekkel. Ilyen feltétel, hogy az adózó a Tao. törvény szerinti adókedvezményre legyen jogosult, azonban azt a társasági adó terhére ne érvényesítse.
A korábbi szabályok szerint megszűnt a KATA szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladta a 100 ezer forintot. 2018-tól lehetővé vált, hogy az adóhatóság visszavonja a megszüntető határozatot, ha az adózó a határozat jogerőre emelkedésének napjáig megfizeti a tartozását és ezt igazolja az adóhatóság felé.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Folytatódik az áfacsökkentés
Az előzetes bejelentéseknek megfelelően a törvényjavaslat az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával 2018. január 1-től az internet-hozzáférés áfakulcsát 18-ról 5 százalékosra, a hal áfakulcsát 27-ről 5 százalékosra csökkenti. Folytatódik az éttermi szolgáltatások áfakulcsának mérséklése is, ami a jelenlegi 18-ról szintén 5 százalékra csökken.
Art: a cégeknek be kell jelenteniük külföldi számláikat
A tervezet adóigazgatást érintő rendelkezései elsődlegesen a gazdaság fehérítését célozzák – olvasható az általános indokolásban. Ezért a módosító javaslat elfogadásával:
- az állami adó- és vámhatóság előtt ismertté válnak a székhelyszolgáltatást 2017. január 1-jét megelőzően igénybevevők.
- a belföldi gazdasági társaságoknak a jövőben a külföldi bankszámlájukhoz kapcsolódóan bejelentési kötelezettségük keletkezik.
- bevezetik az adófizetési biztosíték intézményét; e szerint az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni adófizetési biztosítékot kell fizetni, amelynek összege a NAV-nál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett adótartozás összegének megfelelő összeg.
- az adózó részére kedvezményt biztosító eljárásokban a kedvezmény megadásának minden esetben feltétele a nettó adótartozás mentesség.
- a NAV honlapján közzéteszik azon adózók adatait is, akik ÁFA-bevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tettek eleget.
Érdemi határidő-eltolást is elfogadtak a képviselők: e szerint a tételes adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárának 1 millióról 100 ezer forintra való leszállítása, illetve az online számlázó programok bevezetésének határideje 2017. július 1-je helyett 2018. július 1-je lesz.
7320 forint lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2018. január 1-jétől a fogyasztói árindex tervezett növekedésével párhuzamosan havi 7110 forintról (napi összege 237 forintról) 7320 forintra (napi összege 244 forintra) nőtt.
