Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A végrehajtási eljárásokat újraszabályozó törvényjavaslatot nyújtott be a kormány; e szerint 2018-tól a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság. A végrehajtás szabályozása így kikerülne az adózás rendjéről szóló törvényből, és áttekinthetőbb, életszerűbb lesz.
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról címmel törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amelynek előadója Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter; a törvényjavaslat indokolással együtt 91 oldalas.
A törvényjavaslat legfontosabb újdonsága, hogy – a közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-től hatályos szabályozása alapján – a NAV lesz az általános végrehajtási hatóság. Vagyis az állami adóhatóság hajtja majd be az általa nyilvántartott adó- és vámtartozásokat, a különböző ágazati törvények által rá delegált – adók módjára behajtandó – köztartozásokat, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb köztartozásokat.
„A javaslat a törvény hatályára vonatkozó szabályok között rögzíti, hogy e törvényt kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtása, továbbá az azok kapcsán lefolytatandó fizetési kedvezményi eljárás során. A vonatkozó szabályokat korábban az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazta. A koncepció megváltozása miatt az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza a végrehajtásra vonatkozó szabályokat, melyek e törvényben kerülnek elhelyezésre. Emellett – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a törvény hatálya alá tartozik mindazon döntések végrehajtása, illetve a végrehajtás során benyújtott fizetési kedvezményi kérelmek elbírálása, amelyek kapcsán a végrehajtás foganatosítása az általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik. Ezen túlmenően – a fogalom meghatározása mellett – a javaslat előírja a törvény alkalmazását az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányuló eljárásokban is” – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.
A törvényjavaslat háttérjogszabálya a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) – az csak annyiban állapít meg az általánostól eltérő részletszabályokat, amennyiben ez valóban indokolt.
A javaslat a végrehajtási eljárást olyan többletfeladatnak tekinti, amit az adósok mulasztásukkal idéznek elő, ezért kimondja, hogy a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek az adóst terhelik. A költségek részletes szabályozásáról miniszteri rendelet szól majd, de a törvényjavaslat tartalmazza a költségminimum meghatározását és annak összegét: ez ingóság és ingatlan lefoglalása esetén 5000 forint.
A javaslat megtartja a korábbi adózás rendjéről szóló törvény kiegyenlítési sorrendre vonatkozó rendelkezéseit. Kiegészítésként építi be a Közösséget megillető hagyományos saját forrásból fennálló követeléseket. Ugyanígy a korábbi adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megtartásával szabályozza a javaslat a visszatartási jog gyakorlása során követendő kiegyenlítési sorrendet is.
„A javaslat szabályozása a végrehajtás felfüggesztését három módon teszi lehetővé: hivatalból, a felettes szerv rendelkezésére, illetve kérelemre. A három mód a szabályozásában pontosan meghatározott és egymástól jól elhatárolt. Ez alapján továbbra sincs mód a végrehajtás felfüggesztését azon az alapon kérelmezni, hogy a határozat (végzés) megváltoztatása, megsemmisítése várható. A javaslatban szabályozásra kerül a végrehajtás méltányolható okra tekintettel történő felfüggesztése. Ezzel összefüggésben – a Vht.-vel egyezően – a javaslat példálózó jellegű felsorolást is tartalmaz a méltányolható okok vonatkozásában. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a kiemelt esetkörökön kívül egyéb olyan körülményt is méltányoljon az adóhatóság a végrehajtás során” – olvasható az indokolásban.
A javaslat a korábbi szabályozás egyes elemeinek megtartása mellett újraszabályozza a végrehajtási eljárás szünetelésének eseteit. Újdonság, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén kizárólag a tartozás esedékességét követően 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelemre szünetel a végrehajtás. A módosítástól az önkéntes teljesítési kedv élénkülését várják.
A javaslat régi hiányosságot pótolva szabályozza a végrehajtás megszüntetésének eseteit: fontos változás, hogy meg kell szüntetni a végrehajtást az adós halála esetén.
A javaslat a korábbi szabályokkal egyezően tartalmazza a végrehajtási eljárás során kiszabható mulasztási bírságra vonatkozó szabályokat. Új elemként vezeti be az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét, mert gyakran előfordul, hogy a végrehajtást nem maga az adós, hanem valamely hozzátartozója akadályozza
A javaslat változatlan formában tartalmazza az adóhatósági egyezség szabályrendszerét.
Az időhúzásra szolgáló, nem valós jogsérelmet orvosoltatni kívánó kifogások benyújtásának megszüntetése érdekében a javaslat újraszabályozza a végrehajtási kifogás halasztó hatályát.
A javaslat a törvényszéki végrehajtók feladatainak 2019. január 1. napjával az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésével kapcsolatosan meghatározza az e feladatok ellátásához kapcsolódó végrehajtható okiratok körét.
A javaslat kimondja, hogy a 10 ezer forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adós esetében a fizetési felhíváson és az átvezetésen túl az állami adó- és vámhatóság egyéb végrehajtási cselekményt nem foganatosít. A javaslat – a hatékony eljárás, továbbá az adósok érdekeinek védelme érdekében – rögzíti, hogy a pénzkövetelést elsősorban átvezetéssel kell behajtani.
A törvényjavaslat külön fejezetben szabályozza az ingó- és az ingatlan-végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket.
Amennyiben a tartozás megfizetése nem kerül veszélybe, a javaslat lehetővé teszi az adós számára kedvezőbb kiegyenlítés lehetőségét. Az adós és a végrehajtást kérő számára is kedvező fedezetcserének az sem lesz akadálya, ha a végrehajtási eljárás felfüggesztés, vagy szünetelés alatt áll, hiszen ez mindkét fél érdeke. Szintén gyakorlati tapasztalatok alapján nem lesz akadálya annak, hogy – kedvező piaci feltételek esetén – a szünetelő, vagy felfüggesztett végrehajtási eljárás alatt – az adós kérelme alapján – a lefoglalt ingatlant értékesíteni tudja az adóhatóság.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.
A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
