Így alakította az EKÁER-t az uniós jog


Az uniós jognak való megfelelés érdekében számos ponton változott az EKÁER szabályozása. Cikkünkben idén nyárig követjük végig a legfontosabb változtatásokat.

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKÁER) 2015-ben történő bevezetésével a jogalkotó elsődleges célként az áruk valós útjának nyomon követését a körhintacsalások és a visszaélésszerű láncolatos ügyletek visszaszorítását, a gazdaságfehérítést tűzte ki, a központi költségvetés bevételének növelését másodlagos célként. Az EKAER azonban nemcsak adózási, hanem egyéb célokat is szolgál, így a hamisítások elleni fellépést, a határellenőrzések összehangolását, s nem utolsósorban az élelmiszerbiztonságot is javítja.

AZ EKAER intézménye 2015. évtől kezdődően működik, azonban az Európai Bizottság 2017. október 4-én kötelezettségszegési eljárást indított az EKÁER uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában. Az Európai Bizottság az elmúlt években többször hangot adott aggályainak a magyar EKÁER-szabályokat illetően, melynek következtében 2021. január 01-jétől változott az EKAER szabályozás, s kötelezettség. Az EKAER- bejelentés részletszabályait 2021. január 01-jétől az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII.23.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) határozza meg.

2021. január 1-jétől a bejelentési kötelezettség a korábbi kockázatos termékek tekintetében áll fenn, amelyeket a PM rendelet hatálybalépését követően is az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet határozza meg változatlan tartalommal. Az NGM rendelet érdemben nem változott, azonban annak fogalmi pontosítására, a kockázatos termékek bejelentésköteles termékre történő átnevezésére került sor.

A PM rendelet nem változtatott a bejelentési kötelezettségen sem, azaz változatlanul az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti Európai Közösségen belüli termék beszerzését vagy egyéb célú behozatalát, a belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termék értékesítését vagy egyéb célú kivitelét, továbbá a belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első áfaköteles termékértékesítését kell bejelenteni. Nem módosul a bejelentésre kötelezett személyek köre sem, belföldről az Európai Unió más tagállamába történő fuvarozás esetén a feladó, az Európai Unió tagállamába belföldre irányuló fuvarozás esetén a címzett, belföldi fuvarozás esetén pedig szintén a feladó köteles bejelentést tenni, azzal, hogy e kötelezettség teljesítésére a korábbi szabályok szerint más személynek meghatalmazást adhat, és részére felhasználónevet és jelszót igényelhet.

Hirdetés

Hallgassa meg dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő előadását az EKAER és a BIREG 2022-es főbb újdonságairól >> Részletek  

 
Más szerkezetben került meghatározásra a bejelentendő adatok köre. A PM rendelet általános jelleggel, minden relációra kiterjedően határozza meg az EKÁER-szám megállapítása érdekében bejelentendő adatok körét, és további speciális szabályként az egyes fuvarozási viszonylatok tekintetében bejelentendő, valamint a fuvarozás megkezdését követően, az EKÁER-szám érvényességi idején belül bejelentendő adatok körét. Az állami adóhatóság felé továbbítandó adatok köre változott, az áru azonosíthatóságának javítása érdekében a termékek vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszámát 8 számjegyig kell megadni. A gépjárműnek a kirakodási címre érkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésére változatlanul a kirakodási címre érkezéstől számított három munkanap áll majd rendelkezésre.

Mint látható, 2021. január 1-jétől az EKÁER bejelentési kötelezettség csak az ún. bejelentésköteles termékek gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó közösségen belüli beszerzésére, az unió más országába történő értékesítésére, a termékeknek az egyéb célú behozatalára és kivitelére, valamint a belföldi értékesítések közül a nem közvetlenül a végfelhasználó részére történő első, általános forgalmi adóköteles értékesítésére vonatkozik. A bejelentésköteles termékek körét továbbra is az 51/2014. (XII.31.) NGM rendelet szabályozza. Az eddigi „kockázatos termék” szóhasználat innentől „bejelentésköteles termékre” változott, az NGM rendelet lényegében változatlan formában sorolja fel az EKÁER-rel kapcsolatban bejelentendő termékek listáját. A 2021. január 1-től bejelentésköteles termékek köre tehát megegyezik a kockázatos termékek körével.

Az uniós jognak való megfelelés érdekében átalakult az egyedi mentesítés, az útszakasz-mentesítés szabálya. A mentesítésnek már nem feltétele, hogy a bejelentési kötelezettséggel érintett fuvarozás teljes mértékben belföldön történjen. 2021. január 1-jétől a mentesítés feltétele az, hogy az Európai Unió tagállamából belföldre, illetve belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén a belföldi útszakasz, teljes egészében belföldi fuvarozás esetén a felrakodási és kirakodási cím közötti távolság legfeljebb húsz kilométer legyen. Az engedély szempontjából a kizárólag a belföldi útszakasz hossza a lényeges.

Tekintettel arra, hogy 2021. január 1-jétől a bejelentési kötelezettség csak a tételesen meghatározott, adózási szempontból kockázatot jelentő termékek fuvarozása tekintetében áll fenn, főszabály szerint minden esetben biztosítékot kell nyújtani. Biztosítékot köteles nyújtani a belföldi átvételi címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles termékértékesítést megvalósító adózó. A biztosítéknyújtási kötelezettség azonban nem terjed ki az Áfa tv. 3. számú mellékletében felsorolt, 5 százalékos adókulcs alá eső termékekre.

Mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól az az adózó, aki

  • nem minősül új kötelezettnek, és megbízható adózó, vagy
  • legalább 2 éve működik, és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy
  • stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet folytat, és egyedi kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője a biztosítékadási kötelezettség alóli mentességét engedélyezte.

A biztosíték nyújtásának alapvető szabályai nem változtak. A biztosíték a bejelentés időpontjában a bejelentésben meghatározott érték és a bejelentést megelőző 45 napban teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKÁER-számokhoz tartozó bejelentésköteles termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKÁER-számokhoz tartozó bejelentésköteles termékek együttes adó nélküli értékének 15 százaléka.

A rendelkezésre bocsátott biztosíték mértékének ezt az összeget minden esetben el kell érnie, így szükség esetén azt az adózónak ki kell egészítenie. Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett bejelentésköteles termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani. Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 45. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett bejelentésköteles termékek adó nélküli értékének 15 százalékával.

A biztosítéknyújtási kötelezettség változatlanul a letéti számlára történő befizetéssel, vagy a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján teljesíthető.

A biztosíték célja változatlanul az, hogy fedezetet nyújtson az adózó esetleges adótartozásaira. Az adóhatóság ennek érdekében minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy az adózó rendelkezik-e nyilvántartott adótartozással. Adótartozás fennállása esetén a biztosíték összege arra elszámolható. Ha a biztosíték nem nyújt fedezetet az adótartozás teljes összegére, az először a természetes személy jövedelemadó-előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget a PM rendelet alapján először a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék-kötelezettségre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az utóbbi körbe tartozó adózók részére a biztosíték visszautalása, valamint a garanciavállalás felmondásához szükséges hozzájárulás továbbítása iránt az állami adóhatóság haladéktalanul intézkedik.

A PM rendelet rendelkezéseit a 2021. január 1-jén vagy azt követően tett bejelentések tekintetében kell alkalmazni. A 2020. december 31-én vagy azt megelőzően tett bejelentések esetén az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet szabályai irányadóak. Kivételt képez ez alól a biztosítékmentesség már említett szabálya, amely szerint a 2021. január 1-jén már megbízható adózónak minősülő vagy a 2020. negyedik negyedévre vonatkozó minősítés alapján megbízható adózónak minősülő adózók is mentesülnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. További kivételt jelent az útszakasz-mentesítési engedélyre vonatkozó módosítás, amely a fentebb kifejtettek alapján már a PM rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyekre is vonatkozik. A 2021. január 1-je előtt rendelkezésre bocsátott kockázati biztosítékok visszautalására, illetve a garanciavállalás felmondásához történő hozzájárulásra ugyancsak a PM rendelet szabályait kell alkalmazni.

A 2006/112/EK irányelvének (a továbbiakban: Héa-irányelv) 273. cikke értelmében a tagállamok megállapíthatnak az irányelvben nem szereplő kötelezettségeket is, amelyeket szükségesnek ítélnek a héa pontos behajtása és az adócsalás megakadályozása érdekében, arra a követelményre is figyelemmel, hogy az adóalanyok által teljesített belföldi és tagállamok közötti ügyleteket egyenlő bánásmódban kell részesíteni, és feltéve, hogy az ilyen kötelezettségek nem támasztanak a tagállamok közötti kereskedelemben a határátlépéssel összefüggő alaki követelményeket, továbbá a lehetőséget nem lehet a további számlázási kötelezettségek előírására felhasználni. Az Európai Unió Bírósága több döntésében kifejezte, hogy egyrészt a közigazgatási szabályszegések vonatkozásában az objektív felelősségi rendszer bevezetése nem tekinthető aránytalannak, amennyiben jellegénél fogva alkalmas arra, hogy az érintett személyeket a jogszabályok tiszteletben tartására ösztönözze, és amennyiben az elérni kívánt célok olyan közérdeket képeznek, amely igazolja az objektív felelősségi rendszer bevezetését.

A tagállamoknak a közigazgatási szankciók meghatározására vonatkozó szabályaik megalkotásakor lehetőséget kell biztosítaniuk a hatóságok részére a jogsértés körülményeinek mérlegelésére, a jogsértés súlyához igazodó, azzal arányos szankció érdekében, és a szankciórendszer kialakításkor tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jogi elveket. Követelmény, hogy a szankció nem léphet túl az adott nemzeti jogszabály által jogszerűen elérni kívánt célok megvalósításához szükséges mértéken, azaz csak olyan mértékben hátrányos szankció alkalmazását lehet előírni, amelyek által már a célok megvalósíthatók, az nem lehet eltúlzott.

Az EKAER és a vonatkozó adminisztrációs kötelezettségek hiányosságára az EKAER bevezetésétől fogva a NAV mulasztási bírságot szabott ki adózók tekintetében. A nemzeti jog az EKAER-jogsértés esetére mulasztási bírság kiszabását írja elő, amely során az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékelni köteles az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Nagyon sok ügy van a bíróságok előtt még a témában. (Kúria, Kfv.V.35.635/2021/6.)

Az Európai Unió Bírósága a 2021. október 20-i C-583/20 (Eurochem) számú végzésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy levezethető az ítélkezési gyakorlatból, hogy a Héa-irányelv 273. cikkével és az arányosság elvével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely értelmében a kockázatos adózónak minősített adóalannyal szemben az áruk feladására vonatkozó bevallásokban elkövetett szabálytalanságok szankcionálására olyan bírságot szab ki, amelynek összege az áruk értéke 40%-ának 30%-ánál nem lehet alacsonyabb.

A változások következtében az adózók adminisztrációs terhei nagymértékben csökkentek. A szankciórendszer is átalakításra került, ugyanis az adminisztratív jellegű és súlyos jogsértések, valamint az azokhoz tartozó jogkövetkezmények is elkülönítetté váltak. Az adózás rendjéről szóló törvény 226. § szerinti EKÁER-re vonatkozó szabályai is változtak, módosultak az EKÁER-hez kapcsolódó szankciók is. 40 százalékig terjedő mulasztási bírság kiszabásának már csak abban az esetben van helye, ha az adózó nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, vagy hibás, a ténylegesen fuvarozott mennyiségtől eltérő mennyiséget, értéket jelent be az EKÁER rendszerbe. Egyéb hibák esetén legfeljebb 500 ezer forintig, természetes személy esetén pedig 200 ezer forintig terjedő bírság szabható ki.

2021. július 9. napjától bővült a bejelentésköteles termékek köre, ugyanis ezen időponttól be kell jelenteni azokat az építőipari nyersanyagokat és termékeket is, melyek a 403/2021. (VII.8.) Korm. rendelet mellékletében szerepelnek.

2022. július 24. napjával az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló Bizottság (EU) 2022/1103. végrehajtási rendelet szerint a szójabab oldószeres extrahálásával nyert szójadara 2304 00 00 KN-kód besorolást kapta. Indoklása az, hogy a besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. általános szabály, valamint a 2304 00 00 KN-kód szövege határozza meg. Az oldószer eltávolításával egyidejű pirítás és a rosttartalom beállítása, mely a korábban eltávolított maghéjak hozzáadásával történik, szokásos technikai eljárás a szójaolaj és -dara előállítása során. A termék ezért megőrzi a szójaolaj kivonásakor keletkező, állati takarmányként szolgáló maradékra utaló jelleget (23. Árucsoporthoz tartozó HR Magyarázat első bekezdése és a 2304 vámtarifaszámhoz tartozó HR Magyarázat első bekezdése). Következésképpen a terméket szójababolaj kivonásakor keletkező más szilárd maradékként a 2304 00 00 KN-kód alá kell besorolni.



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 29.

Figyelem: szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Péntekig van lehetőségük az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2021-es vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

2022. szeptember 28.

A munkaerőpiacra lépők után járó szochó-kedvezmény

A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő nők, a megváltozott munkaképességű munkavállalók, valamint a közfoglalkoztatott személyek, továbbá a kutatók foglalkoztatása után. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.