Bezárták a kecskeméti számlagyárat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Húsz gazdasági társaságot kiszolgáló számlagyárat működtető, a költségvetésnek 273 millió forint kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen emeltek vádat Kecskeméten.

A bűnözői csoport tagjait üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják. A számlagyárat működtető hat ember 2015 áprilisától 2020 decemberéig gazdasági társaságok széles körét szolgálta ki fiktív számlákkal, annak érdekében, hogy az általános forgalmi adófizetési kötelezettségüket jogosulatlanul csökkentsék.

A számlagyárat irányító férfi határozta meg, hogy melyik cég nevében, mikor, kinek állítanak ki – el nem végzett – szolgáltatásról vagy termékértékesítésről számlát. Ezeken legtöbbször reklámtevékenység szerepelt, de a megrendelő cégek igényeinek megfelelően akár búgócsiga- vagy szoftverértékesítésről, olykor fémipari termékek gyártásáról is készültek számlák. A törvényes működés látszata érdekében a számlagyárat irányító férfi két weboldalt is létrehozott, amelyeken a fiktív számlákat befogadó cégek logóit elhelyezte, így igazolva a kiszámlázott többmilliós hirdetési tevékenység elvégzését.

A férfi az akkori barátnőjével több céget alapíttatott, más bűntársai pedig nemcsak cégalapításokkal és fiktív számlák kiállításával, hanem a bankszámlára érkező pénz felvételével is segítették a számlagyár működését. A felhasználó cégek a fiktív számlákon szereplő összegeket átutalták a számlagyárnak, ezt készpénzben felvették és túlnyomó részét visszaadták a számlabefogadó cégek képviselőinek – az ügy további 14 vádlottjának.

Az ügyészség 16 vádlottra börtönbüntetés, négyre pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Emellett az áfacsalás révén előnyt szerző gazdasági társaságokkal szemben szintén pénzbírságra tett indítványt a Kecskeméti Törvényszéknek – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.