Így fizetheti részletekben az szja tartozását
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Emelkedett idén a pótlékmentes részletfizetés maximálisan engedélyezhető összeghatára, s már nem csak a személyi jövedelemadóra, hanem az egészségügyi hozzájárulásra is kérhető.
A 1553-as számú személyi jövedelemadó bevallás C jelű lapján a 81. sorban nyilatkozni lehet arról, hogy az együttesen 200.000 forintot meg nem haladó összegű személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás 2015. évi fizetési kötelezettségére (tartozásra) az esedékességtől számított 2-6 hónapon keresztül egyenlő részletekben történő megfizetést vállal a magánszemély.
Ennek jogszabályi alapja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 133/A.§-a. Eszerint a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély – a bevallás benyújtására előírt határidőig – személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat a 200 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség pótlékmentes részletfizetéséről.
Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy ha az éves személyi jövedelemadó bevallásban a magánszemély nem nyilatkozik, akkor a késedelem igazolására vonatkozó kérelem előterjesztésének nincs helye, vagyis nem pótolható.
A pótlékmentes részletfizetés intézménye már 2009 óta létezik. A 2016-tól életbe lépett törvénymódosítás lényege az, hogy a korábbi 150 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedik a pótlékmentes részletfizetés maximálisan engedélyezhető összeghatára, illetve hogy már nem csak a személyi jövedelemadóra, hanem az egészségügyi hozzájárulásra is kérhető.
A részletfizetés időtartama maximum hat hónap lehet, a magánszemély döntésétől függően. A törlesztő részletek egyenlőek, vagyis a tartózás összegét azon hónapok számával kell elosztani, ahány hónapnyi törlesztést vállal az adózó. (Ez lehet akár két hónap is, amennyit feltüntet a bevallásban.)
Mivel az első részlet május 20-án esedékes, ezért a törlesztés ideje alatt minden hónap 20-án van a befizetés határideje. A határidőben és a szabályoknak megfelelően teljesített törlesztést késedelmi pótlék nem terheli.
Amennyiben a fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás együttes összege meghaladja a 200 000 forintot, de a más adónem(ek)ben visszajáró adó összegét a bevallásban található átvezetési lapon (1553-170-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezettetik, és így a tényleges személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a 200 000 forintot nem haladja meg, akkor ez a fizetési kedvezmény igénybe vehető. Kedvezményt jelent a pótlékmentesség, valamint a tartozás hosszabb idő alatt történő rendezése.
Ne feledjük, hogy ha a magánszemély vállalkozási tevékenységet végez vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagyis nem felel meg a kedvezményes törlesztés feltételeinek, akkor részletfizetés, illetve fizetési halasztás engedélyezését kérheti az állami adóhatóságtól. Ezeknek a fizetési könnyítésekre vonatkozó kérelmeknek az elbírálásakor az adóhatóság azt mérlegeli, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e a kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.
Amennyiben vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kér fizetési könnyítést, a kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére (elengedésére) van lehetőség a kivételes méltányosság keretében.
Az állami adóhatóság fizetési kedvezményre irányuló eljárása az állami adóhatóság által nyilvántartott adók és járulékok, valamint pótlékok, bírságok vonatkozásában benyújtott
– fizetési halasztás és részletfizetés iránti kérelmek, illetve
– mérséklési (elengedési) kérelmek elbírálására terjed ki.
A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).
Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni (elengedni). Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére (elengedésére) nyújt lehetőséget.
Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet.
Ha a bevallásban meghatározott kedvezményes részletfizetés során a magánszemély nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, akkor a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az állami adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (azaz 2016. május 20-ától) késedelmi pótlékot számít fel.
Az állami adóhatóság a fizetési kedvezmény engedélyezéséről nem küld külön értesítést, arra csak akkor kerül sor, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg a magánszemély.