Így formálják az adótörvényt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyorsított ütemben és szóban előadott kormányzati módosítóval formálják az adótörvényt.

Mind a jobbikos, mind az MSZP-s képviselők kifogásolták, hogy a terjedelmes háttéranyagokat az éjszaka folyamán kapták meg, ezért a szocialisták többször is kezdeményezték, hogy az adótörvényekkel összefüggő módosításokat ne a nap folyamán tárgyalja a bizottság – számolt be tudósításában az MTI.

Tóth Bertalan (MSZP) közölte, hogy párttársaival együtt kivonul a bizottság üléséről. Ezt azzal indokolta, hogy nem lehet az országgyűlési képviselőket olyan helyzetbe hozni, hogy egy hajnalban kiküldött háttéranyaggal kapcsolatban csak kormány érvelését vegyék figyelembe, mert nincs idejük arra, hogy azt szakértőkkel megvitassák.  

Hiányolta, hogy a kormány képviselői nem beszéltek arról, Norvégiával miért szűnik meg az áfavisszatérítési viszonosság. Nem támogatják sem a módosításokat, sem az eljárást – közölte, majd képviselőtársaival elhagyta a termet.

A bizottsági ülés végén döntöttek „a módosítási szándékokról”, amelyek többségét támogatta a testület.  Gulyás Gergely fideszes bizottsági elnök szóban jelentette be, hogyan változtassanak meg egy módosítót. Úgy tette fel szavazásra a jövedéki biztosítékokkal kapcsolatos egyik módosító javaslatot, hogy „ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 300 millió forint, de nem haladja meg a 600 millió forintot a jövedéki biztosíték összege 40 millió forint”. Az eredeti javaslat szerint 60 millió forint lett volna – jegyezte meg. Ekkor Szilágyi György szót kért és azt javasolta, hogy ha így megy a kodifikációs munka, akkor ne 40 millió, hanem 30 millió legyen a jövedéki biztosíték.

Az Adó Online kora délután nem találta a képviselőknek kiküldött háttéranyagot a parlament honlapján, pusztán egy dokumentumot, amely szerint a „tájékoztatást az előterjesztő a törvényalkotási bizottság ülésén szóban fogja előterjeszteni”. 

Az Index megszerezte a háttéranyagot, s találtak benne érdekes módosításokat:

–  a jövedéki törvény módosításánál 300 milliós árbevétel alatt például csak 22 milliós biztosítékot kell fizetni, 150 millió csak 2 milliárd feletti árbevételnél lesz. Az alkoholt forgalmazóknak telephelyenként kell fizetniük.

–  a kézműves termékeket készítő mikrovállalkozások és kistermelők termékei után nem kell majd környezetvédelmi termékdíjat fizetni

– A preventív szűrővizsgálatokat, a fizikoterápiás és mentál-egészségügyi szolgáltatásokat az adómentes jövedelmek körébe sorolják

– a 2014. december 31-ig legyártott szivarkákat – feltéve, hogy azokat Magyarországon gyártották, vagy azokat magyarországi adóraktárba betárolták – időbeli korlátozás nélkül lehet majd értékesíteni a régi adójeggyel

– Kiveszik a törvényjavaslatból az internetadóról szóló részt. A Rogán Antal vezette gazdasági bizottsággal szemben a törvényalkotási bizottság módosítója nem hagyja benn a törvényben a kedvezményről szóló részt, ami szerint a társasági adóból leírható a távközlési adó.

– Az iskolaszövetkezeti szolgáltatásra is ugyanazok az áfaszabályok vonatkoznak majd, mint a munkaerő-kölcsönzésre, a HR-szolgáltatásoknál pedig nem csak az építési, szerelési munkáknál lesz áfafizetésre kötelezett az adóalany.

– Az italautomaták regisztrációjának díját törvényben szabályozzák, a díj összege 30 ezer forint.

– A javaslat alapján a kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak adómentesnek minősülnek.

– Legmagasabb hatósági ár lesz rögzített hatósági ár helyett az online pénztárgépeknél. Abban bíznak, hogy így valamennyi verseny is kialakulhat.

– A kincstári számlák, átutalások mentesülnek a tranzakciós illeték alól.

A reklámadó módosításával kapcsolatban már itt és itt írtunk.

(MTI, Index, Adó Online)

---