Így működik a növekedési adóhitel
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A növekedési adóhitel már az idei adó megállapításakor alkalmazható, érdemes ezért mielőbb megismerni a halasztott adófizetési lehetőséget kínáló kedvezményt.
A Magyar Közlöny 90. számában 2015. június 24- én jelent meg az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény. (Ez volt a T/4741. számú törvényjavaslat.) Ennek a módosító törvénynek a 11.§-a építette be a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. évi törvénybe a növekedési adóhitelt (26/A.§).
A növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja. Ezért a szabályt mielőbb meg kell ismerni, hogy alkalmazhassa az a vállalkozás, akinek finanszírozási problémáit enyhítené és a feltételeknek megfelel.
A növekedési adóhitel egy olyan halasztott adófizetési lehetőséget kínáló kedvezmény, melynek révén az adózónak lehetősége van arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része (=növekedési adóhitel) után fizetendő társasági adót a tárgyév helyett a következő két adóév során fizesse meg.
Ezt a halasztott társasági adófizetést az a társaság veheti igénybe, amelynek
- társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és
- ebben az időszakban nem vett részt átalakulásban, szétválásban és nem egyesült, és
- az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint
- az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig (december 20-ig) az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni.
A növekedési adóhitel meghatározásához szükséges adózás előtti eredmény kiszámításakor nem szabad figyelembe venni:
– a kapott (járó) osztalék összegét,
– a kapott (járó) kamat összegét,
– a kapcsolt vállalkozástól, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét és a térítés nélkül átvett eszközök értékét,
– valamint a kapcsolt vállalkozás által, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségek adóévi bevételként elszámolt összegét.
Az adózónak az adóévben az adóelőleg adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg összegét – ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adóelőleget, – de legfeljebb az adóelőleg-kiegészítésként megfizetendő összeget nem kell megfizetnie.
Tehát a megelőző adóévben negatív adózás előtti eredménnyel rendelkező adózók is jogosulttá válhatnak a kedvezményre (a feltételeknek való megfelelés esetében), de a növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni.
A feltételeknek megfelelő, társasági adóelőleg-kiegészítésre nem köteles adózó a növekedési adóhitel várható összege vonatkozásában az adóelőleget megállapítja, és elektronikus úton bevallja az adóhatóság által rendszeresített 15NAHI elnevezésű nyomtatványon.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal
|
ADÓ szaklap online
ADÓ-kódex szaklap online
Számviteli tanácsadó szaklap online
Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ
kérdések és válaszok
Ado.hu Prémium cikkek
Rendelje meg most >>
|
A Tao törvény 26/A. § (6) bekezdése alapján, ha az adózó bármely okból kikerül a Tao törvény hatálya alól, miközben előzőleg igénybe vette a növekedési adóhitel kedvezményét, akkor a meg nem fizetett társasági adó összege a kikerülés napjával egy összegben esedékessé válik, mely összeget az aktuális ’71-es bevallásban kell feltüntetni.
A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyieszköz-beruházást és létszámnövelést valósít meg, a 26/A.§-ban szabályozott módon. E csökkentés mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 90 százaléka.
Érdemes időben megvizsgálni, hogy a 2014 évi adózás előtti eredmény abszolút értékének ötszörösét eléri-e várhatóan a 2015 évi adózás előtti eredmény, mert mire a végleges adatok a rendelkezésünkre állnak, – leghamarabb 2016 év elején, – addigra a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozattételre előírt határidő (az idén 2015. december 21-e,) lejár – ráadásul a szabályozás megfogalmazása is nagyon bonyolult.