Így működik a növekedési adóhitel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A növekedési adóhitel már az idei adó megállapításakor alkalmazható, érdemes ezért mielőbb megismerni a halasztott adófizetési lehetőséget kínáló kedvezményt.


A Magyar Közlöny 90. számában 2015. június 24- én jelent meg az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény. (Ez volt a T/4741. számú törvényjavaslat.) Ennek a módosító törvénynek a 11.§-a építette be a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. évi törvénybe a növekedési adóhitelt (26/A.§).

A növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja. Ezért a szabályt mielőbb meg kell ismerni, hogy alkalmazhassa az a vállalkozás, akinek finanszírozási problémáit enyhítené és a feltételeknek megfelel.

A növekedési adóhitel egy olyan halasztott adófizetési lehetőséget kínáló kedvezmény, melynek révén az adózónak lehetősége van arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része (=növekedési adóhitel) után fizetendő társasági adót a tárgyév helyett a következő két adóév során fizesse meg.

Ezt a halasztott társasági adófizetést az a társaság veheti igénybe, amelynek

  • társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és
  • ebben az időszakban nem vett részt átalakulásban, szétválásban és nem egyesült, és
  • az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint
  • az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig (december 20-ig) az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni.

A növekedési adóhitel meghatározásához szükséges adózás előtti eredmény kiszámításakor nem szabad figyelembe venni:

– a kapott (járó) osztalék összegét,

– a kapott (járó) kamat összegét,

– a kapcsolt vállalkozástól, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét és a térítés nélkül átvett eszközök értékét,

– valamint a kapcsolt vállalkozás által, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségek adóévi bevételként elszámolt összegét.

Az adózónak az adóévben az adóelőleg adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg összegét – ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adóelőleget, – de legfeljebb az adóelőleg-kiegészítésként megfizetendő összeget nem kell megfizetnie.

Tehát a megelőző adóévben negatív adózás előtti eredménnyel rendelkező adózók is jogosulttá válhatnak a kedvezményre (a feltételeknek való megfelelés esetében), de a növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni.

A feltételeknek megfelelő, társasági adóelőleg-kiegészítésre nem köteles adózó a növekedési adóhitel várható összege vonatkozásában az adóelőleget megállapítja, és elektronikus úton bevallja az adóhatóság által rendszeresített 15NAHI elnevezésű nyomtatványon.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

A Tao törvény 26/A. § (6) bekezdése alapján, ha az adózó bármely okból kikerül a Tao törvény hatálya alól, miközben előzőleg igénybe vette a növekedési adóhitel kedvezményét, akkor a meg nem fizetett társasági adó összege a kikerülés napjával egy összegben esedékessé válik, mely összeget az aktuális ’71-es bevallásban kell feltüntetni.

A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyieszköz-beruházást és létszámnövelést valósít meg, a 26/A.§-ban szabályozott módon. E csökkentés mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 90 százaléka.

Érdemes időben megvizsgálni, hogy a 2014 évi adózás előtti eredmény abszolút értékének ötszörösét eléri-e várhatóan a 2015 évi adózás előtti eredmény, mert mire a végleges adatok a rendelkezésünkre állnak, – leghamarabb 2016 év elején, – addigra a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozattételre előírt határidő (az idén 2015. december 21-e,) lejár – ráadásul a szabályozás megfogalmazása is nagyon bonyolult.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.