Három pillér, 21 pont – készül a gazdaságvédelmi akcióterv
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Lakásszerzési kedvezmény külföldi ingatlan vásárlása esetén is igénybe vehető, de ebben az esetben is igazolni kell a lakáscélú felhasználást a törvény szerinti okiratokkal – derül ki a Kúria ítéletéből.
A felperes 2006-ban eladta magyarországi lakását, melyhez kapcsolódóan ingatlanértékesítésből származó jövedelem után személyi jövedelemadót fizetett – olvasható a Kúria honlapján. Bevallását 2007-ben önellenőrzéssel módosította és lakásszerzési kedvezményre történő hivatkozással a bevallott adót visszaigényelte. Álláspontja szerint mivel 2006-ban Ausztriában lakást vásárolt, ezért lakásszerzési kedvezményre jogosult.
Az elsőfokú adóhatóság határozatában a felperes terhére jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg, mely döntést a másodfokú adóhatóság is helybenhagyott azzal, hogy külföldi ingatlan megszerzése a lakásszerzési kedvezményt nem alapozza meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletében másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Érvelése szerint az adóhatóság jogszerűen nem tagadhatta volna meg az adókedvezmény érvényesíthetőségét arra alapítva, hogy a lakáscélú felhasználás nem belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatban valósult meg.
Elsőfokú adóhatóság új eljárás eredményeként hozott az alperes által helybenhagyott határozatában a felperes terhére jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg, mivel a felperesi bejegyzési kérelem hiányában a lakásszerzési kedvezmény a külföldi ingatlan után nem érvényesíthető. A külföldi ingatlan tulajdonosa a felperes édesanyja, a felperes tulajdonjoga nem került bejegyzésre az osztrák ingatlannyilvántartásba annak ellenére, hogy a megállapodás alapulvételével ilyen kérelmet a felperes a külföldi jog szerint a nyilvántartás vezetésére hatáskörrel rendelkező illetékes bíróság felé előterjeszthetett volna.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a felperes a tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzésétől nem volt elzárva, maga döntött úgy, hogy ilyen kérelmet nem terjeszt elő, teljes körűen nem teljesítette a kedvezmény igénybevételével szükséges feltételeket.
Bérszámfejtők feladatai a 2015-ös szabályok alapján |
---|
Személyi jövedelemadó Előadók: Dr. Andrási Jánosné, Farkasné Gondos Krisztina, Széll Zoltánné, Dr. Kártyás Gábor |
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Érvelése szerint a lakásszerzési kedvezmény külföldi ingatlan vásárlása esetén is igénybe vehető, de ebben az esetben is igazolni kell a lakáscélú felhasználást a törvény szerinti okirattal. Az elsőfokú bíróság a magyar és uniós jogi normasértéstől mentesen rögzítette, hogy a bejegyzési kérelem előterjesztése hiányában a felperes teljes körűen nem teljesítette a törvényben megjelölt feltételeket, így lakásszerzési kedvezmény nem illeti meg.
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!