Így vehető igénybe a családi járulékkedvezmény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az RSM DTM bérszámfejtési blogbejegyzésében a családi járulékkedvezmény igénybevételének szabályairól olvashatnak.
A családi járulékkedvezmény bevezetésének legnagyobb pozitívuma, hogy azok esetében is jelentős nettó bérnövekmény érhető el, akik korábban nem tudták az őket megillető teljes adókedvezményt érvényesíteni.
Ez főként abban az esetben fordulhat elő, ha a jogosult alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik, de legalább három kedvezményezett eltartottja van.
A családi járulékkedvezmény ugyanis azt jelenti, hogy 2014-től már nem csak a személyi jövedelemadó (szja) alapjából (a bruttó bérből), hanem az egyéni járulékokból (természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból) is kedvezmény illethet meg minket, feltéve, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelelünk.
A családi járulékkedvezményt azon családi adókedvezményre jogosultak vehetik igénybe, akik a nekik járó családi adókedvezményt nem tudták teljes egészében érvényesíteni.
Amennyiben ugyanis a bruttó bérünk nem jelent elég fedezetet a teljes családi kedvezmény igénybevételére, a fennmaradó kedvezmény 16 százalékát érvényesíthetjük a 4 százalék természetbeni, a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási-, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségünk mértékének erejéig.
Tehát például, ha a bruttó bérünk 100 000 Ft, és két kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermekünk után összesen 125 000 Ft családi kedvezményre vagyunk jogosultak, abban az esetben a személyi jövedelemadó alap-kedvezmény levonása után (125 000-100 000 Ft) fennmaradó 25 000 Ft 16 százalékának erejéig (4 000 Ft) kedvezményt vehetünk igénybe a fent megnevezett egyéni járulékainkból.
Ebben az esetben tehát nem a járulékalapot képező jövedelemből, hanem a fizetendő járulékokból jár a kedvezmény legfeljebb a járulékok mértékéig.
Figyelemmel kell lennünk továbbá arra, hogy a kedvezmény felhasználására fordítható járulékok sorrendje törvényileg meghatározott: először a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékból érvényesíthetjük a kedvezményt, s csak ha ennek mértéke nem elegendő az összes kedvezmény felhasználására, akkor kaphatunk kedvezményt a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási, majd a 10 százalék nyugdíjjárulékból is.
Fontos megjegyezni, hogy a társadalombiztosítási ellátásokhoz való jogosultságunkat nem érinti, ha a családi járulékkedvezmény igénybevétele miatt a fenti egyéni járulékaink összege vagy csökken, vagy egyáltalán nem kell járulékot fizetnünk.
Tehát ugyanúgy jogosultak leszünk orvosi ellátásra, a táppénzalapunk sem módosul, továbbá ezen időszak akár nyugdíjjárulék fizetése nélkül is szolgálati időnek minősül majd.
További fontos információ, hogy a családi járulékkedvezményt év közben csak akkor érvényesíthetjük, ha a családi adókedvezmény saját jogon illet meg minket (családi pótlékra vagyunk jogosultak). Ez azt jelenti, hogy aki a családi adókedvezményt csak az adóbevallásban történő megosztással érvényesítheti (élettárs, illetve a nevelőszülő együttélő házastársa), az a járulékkedvezményt is csak az adóbevallásban veheti igénybe.
A családi járulékkedvezmény egyáltalán nem érvényesíthető azon járulékalapot képező jövedelmek esetében, amelyek mentesek a személyi jövedelemadó alól vagy a személyijövedelemadó-törvény alapján nem minősülnek bevételnek. Ez alapján például a GYES után családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető, mivel a GYES után személyi jövedelemadót nem kell fizetni.
A családi járulékkedvezménnyel elérhető nettó bérnövekményt szemlélteti az alábbi táblázat. Amennyiben a munkavállaló havi bruttó munkabére 300 000 Ft és 3 gyermeke után összesen 618 750 Ft családi kedvezményre jogosult, az érvényesíthető járulékkedvezmény összege éppen megegyezik a fizetendő egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék összegével. Ebben az esetben tehát a munkaerő-piaci járulékon kívül a munkavállalónak a munkabére után egyáltalán nem keletkezik egyéb fizetési kötelezettsége. Ez a 2013-as évhez képest – ugyanezen feltételek fennállása esetén – 51 000 Ft bérnövekményt jelent:
Fentiekből is látszik tehát, hogy a családi adókedvezmény kiterjesztésének fő kedvezményezettjei azon nagycsaládosok, akik a családi adókedvezményt az eddigi szabályok alapján teljes mértékben nem tudták érvényesíteni. Esetükben ugyanis – amennyiben mindkét szülő dolgozik – a családi járulékkedvezmény bevezetése következtében nagy eséllyel előfordulhat, hogy az őket megillető családi kedvezményt teljes egészében fel tudják használni vagy mentesülhetnek akár a bruttó bérüket terhelő teljes egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékfizetési-kötelezettségük alól.
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
