Ingatlanadó: nem a lakosságot terheli

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak a fejlesztő önkormányzatok fognak élni az értéknövekedési hozzájárulás kivetésével,az új teher elsősorban azokat érinti, akik üzleti céllal adnak-vesznek ingatlanokat – mondta Szaló Péter, belügyminisztériumi helyettes államtitkára a Napi Gazdaságnak.

A kormány honlapjára szakmai egyeztetési céllal került fel az építési szabályokat módosító törvénytervezet, amely az értéknövekedési hozzájárulást is tartalmazza. A hozzájárulást lényegében adóként fizetné meg a tulajdonos, de csak akkor, ha értékesíti ingatlanát.

A hozzájárulást akkor kell fizetni, ha az önkormányzat beruházása, illetve településrendezési döntése miatt növekszik egy ingatlan értéke. Ilyen lehet például a közpénzből megépített csatorna, út, vagy a mezőgazdasági terület lakóterületté való átminősítése. Ez utóbbi esetben akár százszorosára is emelkedhet egy földterület ára – fejtette ki a helyettes államtitkár. Az értéknövekedési hozzájárulást csak a közpénzből megvalósult beruházás, vagy a településrendezési döntés miatti értéknövekedés után kell megfizetni, a mértéke az emiatti értéknövekedés 10 százaléka.

Két további feltétele is van a helyi önkormányzat által kiszabható hozzájárulásnak: előtte el kell készíteni az ingatlanérték katasztert – hogy nyomon követhető legyen az értéknövekedés – illetve csak az ingatlan eladásakor kell fizetni. Aki bent lakik a saját házában, lakásában, bármennyire nő a jelzett okok miatt az értéke, a növekedés után nem kell hozzájárulást fizetni – derül ki a Napi Gazdaság írásából.

A portfolio.hu cikkéből megtudhatjuk, hogy az utóbbi években milyen formában és hányszor merült már fel az ingatlanadó ötlete. A tervezet szerint elvileg az adó kivetésének egyik feltétele, hogy az adott területen lévő ingatlanok értékéről legyen nyilvántartása az önkormányzatoknak. Önkormányzati szinten azonban ingatlankataszter nem született meg, így továbbra is lényegében a korábbi értékmeghatározási módszerek állnak rendelkezésre, vagyis valamilyen analógia (értékövezetek, korrekciós tényezők, minőségi kritériumok, különböző szorzók, stb.) alapján felállított statikus kalkulátor. És ne feledjük el, hogy ezeket a módszereket az Alkotmánybíróság korábban mindkét alkalommal alkotmányellenesnek nyilvánította. A testület a luxusadó esetében azt kifogásolta, hogy nem lehet vitatni a törvénybe lefektetett értékhatárokat és a korrekciós tényezőket, így előfordulhat, hogy az adózó kárára állapítja meg az illetékes helyi adóhatóság a luxusadó mértékét. Az Ab. szerint a luxusadó alapjának a számított érték szerinti megállapítása lényegében vélelmezett adatokra épül, vagyis megdönthetetlen törvényi vélelmet alkalmaz. Az Oszkó-féle ingatlanadónál az Ab. álláspontja szerint pedig a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítása bizonytalan volt, és a törvény a kockázatokat kizárólag az adóalanyokra hárította – emlékeztet a portfolio.hu

---