Innovációs járulék: nem akarja fizetni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a vállalkozás, amely a kérelmet elmulasztja beadni, vagy csak később teszi meg, az innovációs járulék-előlegfizetési kötelezettség alól nem mentesül.


Az RSM DTM egy korábbi blogbejegyzésében már írt arról, hogy elrejtve ugyan, de adócsökkentést is tartalmaztak az idei adóváltozások.
2014. december elején kihirdetett a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról (K+F+I) szóló

2014. évi LXXIV. törvény újra fogalmazta az innovációs járulékfizetésre kötelezettek körét.   Az innovációs járulékfizetés alóli mentesülés szabályozása visszatért a 2012. január 1-ét megelőző megfogalmazásra.

Az új háttérjogszabály a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény  (Kkv törvény) 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságokat mentesíti az innovációs járulék alól. Vagyis egy gazdasági társaság mikro- vagy kisvállalkozásként történő besorolásánál a Kkv törvénynek csak a létszám, illetve éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg adatait kell vizsgálni, nem pedig az egész Kkv. törvényt. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy a fenti mutatókat csak az adott társaság szintjén kell vizsgálni!

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Mit tehet az a szerencsés vállalkozás, amely 2015-re már mentesül az innovációs járulékfizetési kötelezettség alól, de az előző évi adatai alapján mégis előleg fizetésére lenne kötelezett? Az adózás rendjéről szóló törvény 42. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy az adózó kérje, adóelőleg fizetési kötelezettségének mérséklését (akár nullára is), ha – mint az innovációs járulék esetében is – az adóelőleg fizetését a korábbi időszak kötelezettsége határozza meg.

Így azok, akiknek idén már nincs innovációs járulékfizetési  kötelezettségük egy formához nem kötött kérelemmel élhetnek e jogukkal még az előleg fizetési kötelezettség esedékességét megelőzően. Ezt az álláspontot erősíti meg a NAV 2015. március 12.-én kiadott közleménye is.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]