Három pillér, 21 pont – készül a gazdaságvédelmi akcióterv
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Jöhetnek még új helyi adók
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ingyenes óvodai étkezés is adóemelésre sarkallhatja az önkormányzatokat.
A helyhatóságok meglehetősen nehéz helyzetben vannak, hiszen miközben a gazdálkodásukra egyre kevesebb pénz jut, az adók emelésének korlátot szab a helyiek tiltakozása – állapítja meg az azenpenzem.hu elemzése Az adóprés beindítására mindenesetre kaptak lehetőséget a települések. Az adótörvény szerint ugyanis az önkormányzatok bármilyen, egyéb törvényben nem tiltott, „települési” adót kivethetnek
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kifogásolta, hogy a kormány úgy jelentette be az ingyenes óvodai étkezés tervezett bevezetését, hogy velük egyáltalán nem egyeztettek. A számlát pedig a helyhatóságoknak kell állniuk. Emlékeztettek arra, hogy az óvodai étkeztetés kötelező önkormányzati feladat, aminek költségeihez az állam az eddigiek során is csak részben járult hozzá. Egyúttal kérték, hogy a döntés végrehajtásához szükséges anyagi fedezetet biztosítsa a kormányzat, és ne kényszerítse többletadó kivetésére a településeket – írja cikkében az azenpenzem.hu.
Kapcsolódó cikkek
2024. október 22.
Jelentős változásokat hozott az új K+F adókedvezmény – már most érdemes felkészülni
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
2024. október 22.
Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.