Megszabadulhat az innovációs járuléktól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2015. január 01-én hatályba lépett, tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXXVI. törvény fontos változást hozott az innovációs járulék szabályozásában.


A módosítás könnyítést eredményez, az új jogszabály ugyanis újrafogalmazta az innovációs járulék alóli mentességre vonatkozó előírást.

Mindez azt jelenti, hogy az idei évtől mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól az a vállalkozás, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (Kkv. törvény) 3. § (2) és (3) bekezdése szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül.

Miután a mikro- vagy kisvállalkozássá történő minősítéshez kifejezetten a fenti szakaszokat kell figyelembe venni, a mentességhez elegendő az, ha a társaság szempontjából teljesülnek a létszámra és a nettó árbevételre, vagy mérlegfőösszegre vonatkozó előírások, azaz a vállalkozás „maga” mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül.

Sokak számára ismerős lehet a szabályozás, 2011. december 31-éig ugyanis a létszám és a pénzügyi mutatók alapján történő mikro- vagy kisvállalkozói besoroláshoz kizárólag a saját értékadatokat kellett figyelembe venni. Változásra ezt követően került sor, a törvény ugyanis előírta, hogy a mikro- vagy kisvállalkozássá történő minősítés során a Kkv. törvény egészére figyelemmel kell lenni. Mindez azt eredményezte, hogy az előzőekben említett mutatókat a kapcsolódó és a partner vállalkozások adataival együtt kellett számításba venni.

A fentiek mellett a minősítés során könnyebbséget jelenthet az is, hogy nem kell a két éves szabályt alkalmazni, azaz két egymást követő év adatait vizsgálni, hanem az üzleti év első napján rendelkezésre álló utolsó lezárt beszámoló adatait kell figyelembe venni.

A jogszabály módosításának köszönhetően több olyan vállalkozás lélegezhet fel, és realizálhat adómegtakarítást, amelyik egy cégcsoport tagjaként az előző években csak az összevont beszámoló adatai alapján vált kötelezetté.

A cikk szerzője a UCMS Group (Morvai Erika).


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.