Jön az Agrár Széchenyi Kártya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kormány a kkv-kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozások, valamint természetes személyek számára bevezeti az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt.

A 1047/2011. (III. 16.) Korm. határozat rendelkezik az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók bevezetéséről.

A határozatban a Kormány felhívja a vidékfejlesztési minisztert, hogy az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók részletes szabályait dolgozza ki és a feltételek meghatározásával kapcsolatos jogi szabályozást készítse elő. A minisztériumnak olyan szabályozást kell kialakítania a kettős támogatás elkerülése érdekében, amely alapján nem kerülhet sor az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel, illetve a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel egyidejű felvételére.

A Kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében 2011. december 31-ig megkötött Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel-szerződések teljes, maximum 25 millió forintos összegéhez az adott ügylet teljes 3 éves futamidejére évi 2 százalékpont kamattámogatást, valamint ezekhez a hitelekhez nyújtott garanciavállalás díjának 50 százalékáig terjedő támogatást biztosít, azzal, hogy a támogatás nem haladhatja meg a kezességvállalási díj vetítési alapjának 0,75 százalékát.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.