A közvetett adózás rendszere Ghánában (2. rész)
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szabályozás célja a dolgozók pihenésének biztosítása az állami és önkormányzati szerveknél, miközben az ügyeket minimális időre szüneteltetik csak.
Releváns jogszabályok:
Elfogadta a Parlament, és június 1-jén ki is hirdették a Magyar Közlönyben az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvényt. A törvény június 2-án hatályba lépett, azonban záró rendelkezései alapján nyári igazgatási szünet ebben az évben még nem rendelhető el, téli azonban igen: abban az esetben lehetséges, ha a Kormány erről külön rendeletet hoz, és azt a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül, azaz szeptember 2-ig kihirdeti.
Ahhoz, hogy jövőre nyári igazgatási szünet is legyen, a Kormánynak legkésőbb ez év december 15-ig kell kihirdetnie az erről szóló rendeletét. (A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a Kit.-ből ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a törvény az igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezéseket.)
A törvényhez fűzött indokolás szerint a szabályozás oka, hogy az állami és önkormányzati szerveknél, hivataloknál (hasonlóan a bírósági ítélkezési szünethez) a téli és nyári iskolai szünet idején az ott dolgozók pihenését biztosítsák, miközben a folyamatban lévő ügyeket, eljárásokat a lehető legrövidebb ideig szüneteltessék. Nehézséget okozott az, hogy ezekben az időszakokban egyébként is sokan mennek szabadságra, eddig azonban ugyanúgy kellett a közigazgatási szerv működését megoldani, mint amikor a teljes állomány dolgozik – a törvény erre kínál megoldást.
Általánosságban elmondható, hogy az igazgatási szünet alatt a foglalkoztatottak a szabadságukat töltik, a szervek, hivatalok a feladataikat nem látják el, lényegében az eljárások szünetelnek és ügyfélfogadás sincs alapesetben. Mivel azonban vannak olyan feladatok, ügyek amelyeknek az elvégzése nem tűr halasztást, a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter dönthet úgy, hogy egyes szerveknek az igazgatási szünet alatt is működnie kell, ideértve az ügyfélfogadást is. Ebben az esetben elrendelhető az érintett szerv foglalkoztatottjai részére az igazgatási szünet alatti munkavégzés, azonban ez nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.
A törvény három kategóriára osztva határoz meg külön-külön szabályokat, ennek főbb pontjait az alábbiakban részletezzük.
A kormányzati igazgatási szervekre alkalmazandó szabályok
Ezen szakaszok az alábbi szervekre, valamint területi, helyi szerveikre és az ott foglalkoztatottakra terjednek ki:
A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a foglalkoztatott részére azzal, hogy ha a részére a tárgyévben kiadható szabadság már kiadásra került, a téli igazgatási szünetre a tárgyévet követő évben esedékes szabadságot kell kiadni. Ez nem alkalmazandó azokra a napokra, amikor a foglalkoztatott a jogviszonyára irányadó jogszabály alapján mentesül a rendelkezésre állási, illetve a munkavégzési kötelezettség alól. A szünet idején a kormányzati igazgatási szervek nem látják el feladataikat, és az ügyfélfogadás is szünetel (ideértve a Közszolgálati Döntőbizottság eljárását is.)
Az igazgatási szünet idejét nem kell figyelembe venni bizonyos határidőknél, például:
Ez azzal is jár, hogy az igazgatási szünet időtartama alatt nem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.
Fontos részletszabályként kiemeli a törvény, hogy a földhivatalok által az igazgatási szünetet követő első napon postai kézbesítés útján átvett, az igazgatási szünet alatt elektronikusan érkezett és az igazgatási szünetet követő első napon a hatóság hivatali tárhelyén lévő, és az iratkezelő szoftver által automatikusan érkeztetett ingatlan-nyilvántartási iratokat az igazgatási szünetet követő első napon beérkezettnek és kézbesítettnek kell tekinteni, illetve azokat a földhivatal az igazgatási szünetet követő első napi érkezéssel széljegyzi a tulajdoni lapon.
A különleges jogállású szervekre alkalmazandó szabályok
Ha a Kormány rendeletével igazgatási szünetet rendelt el, akkor a különleges jogállású szerv vezetője saját szervére és foglalkoztatottjaira tekintettel elrendelhet igazgatási szünetet az ott megjelölt időtartamban.
Ideértendő a:
Az igazgatási szünet elrendelése esetén figyelembe kell venni a munkahely és az álláshelyen ellátott feladatok, illetve a munkakörök sajátosságait, és azt, hogy az igazgatási szünet ne okozzon a szerv közfeladatainak ellátásában aránytalanul nagy sérelmet, továbbá biztosítani kell az intézmény halaszthatatlan közfeladatainak folyamatos és zavartalan ellátását.
Ebben az esetben a tárgyév március 1-ig közzé kell tennie ezt az információt a szerv honlapján, és 15 napon belül a Hivatalos Értesítőben is.
A törvényben foglaltak nem érintik a Küt. alapján elrendelhető igazgatási szünetet, azonban annak időszaka nem eshet a kormányrendeletben meghatározott időintervallumra.
A helyi önkormányzatok egyes hivatalaira alkalmazandó szabályok
Szintén feltételesen, saját hatáskörben dönthet arról, hogy a kormányrendeletben meghatározottak szerint saját hivatalára kiterjedően igazgatási szünetet rendel-e el:
Szintén tárgyév március 1-jéig kell dönteni az igazgatási szünetről, és azt a helyben szokásos módon közzé kell tenni azzal, hogy a Kttv. alapján elrendelhető igazgatási szünet elrendelhetőségét ez nem érinti, azonban a kettő nem eshet azonos időszakra.
Ha igazgatási szünet kerül elrendelésre, akkor annak időtartama nem számít bele az igazgatási szünettel érintett polgármester, főpolgármester, vármegyei közgyűlés elnöke, jegyző, közterület-felügyelet, polgármesteri hivatal és közös önkormányzati hivatal ügyintézője hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek és az önkormányzati hatósági ügyek intézésének határidejébe sem.
A törvény külön szabályként kiemeli, hogy ha a Földforgalmi törvény 21. § (3) bekezdésében foglalt, az elővásárlási jog jogosultja számára jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő, illetve a Földforgalmi tv. 49. § (3) bekezdése szerinti, az előhaszonbérleti jog jogosultja számára jognyilatkozatának megtételére nyitva álló határidő utolsó napja olyan nap, amely az igazgatási szünet idejére esik, akkor a jognyilatkozatok benyújtásának határideje az igazgatási szünetet követő első munkanapig meghosszabbodik, és a jegyző által a közzétételre kerülő szerződésen megjelölt, az elővásárlási vagy az előhaszonbérleti jog gyakorlására nyitva álló határidő ez esetben nem alkalmazható.
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Százhúsz fecskendő, mintegy 10 millió forint értékű növekedési hormont tartalmazó készítményt találtak a pénzügyőrök az M1-es autópálya Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán egy bolgár trélerben – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.
Egy ügyvédből és könyvelőkből is álló, a költségvetésnek kétmilliárdos kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás, az ügyészség nyolc ember letartóztatását indítványozta – tájékoztatott a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője csütörtökön.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!