Jön az új jövedéki szabályozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mindössze két hónapjuk marad a sok esetben akár kiadásokkal is járó átállásra a vállalatoknak – hívta fel rá a figyelmet az EY Magyarország. A végrehajtási rendelet ugyanis várhatóan október végén jelenik meg. A jövedéki adót szabályozó törvény január elsejei változásával átalakul többek között adóraktári és a biztosíték rendszer, az energiaadó beolvad a jövedéki adóba, a cash &carry típusú nagykereskedelmi üzleteknek pedig teljes mértékben át kell állniuk a bankkártyás vagy átutalásos fizetésre.


Jövő év január elsejétől jelentősen átalakul a jövedéki adószabályozás. Bár a végrehajtási rendeletet még nem hirdették ki, az új a szabályozás 2017. január 1-jétől életbe lép.

A módosítások adminisztrációs terheket és költségtöbbletet jelenthetnek a vállalkozásoknak, a szoros határidő miatt pedig felértékelődik az előzetes felkészülés.

Megszűnik a papír alapú kommunikáció

A jövedéki termékekkel kapcsolatos valamennyi kommunikáció elektronikussá válik, így a papír alapon vezetett nyilvántartásokat, adatszolgáltatásokat jövő év január elsejétől digitálisan kell vezetni és teljesíteni.  Az adóraktári engedélyeseknek napi, a jövedéki engedélyeseknek, illetve az üzemanyagtöltő állomásoknak havi adatszolgáltatási kötelezettsége lesz a NAV felé.

Átalakul a jövedéki engedélyezés és az adóraktári rendszer

Az új szabályozás szerint jelentősen változnak a jövedéki engedélyezés szabályai. Például átalakul az adóraktári rendszer, így a jövőben akár egyetlen adóraktári engedély keretében lehet bármilyen jövedéki terméket előállítani, tárolni és palackozni/kiszerelni. „Megszűnik a keretengedély intézményrendszere, azaz aki eddig ilyen engedély birtokában végezte az adómentes felhasználói tevékenységét, az a jövőben adóraktárként működhet tovább vagy adóraktári engedély hiányában adózottan tud jövedéki terméket beszerezni” – idézi a közlemény Fülöp Attilát, az EY Adó Üzletágának vám- és jövedéki szakértőjét.

Az adóraktár üzemletetésére más, egyes esetekben szigorúbb szabályok vonatkoznak majd,mint amelyeknekjelenleg keretengedélyes gazdálkodóknak kell megfelelniük. Ez a változás számos gazdálkodót érinthet, a gyógyszeripartól egészen a bon-bon meggygyártókig, akik jelenleg tevékenységükhöz adómentesen használnak fel jövedéki termékeket. Ezért az érintett gazdálkodóknak alaposan fel kellkészülniük, amennyiben továbbra is adómentesen szeretnének jövedéki terméket felhasználni tevékenységükhöz.

Átalakul a biztosíték rendszer

A jövedéki adószabályozásban is fontos szerepet fog kapni az adózó minősítése. Külön kezelik majd a megbízható és a kockázatos adózókat. Bevezetésre kerül az úgynevezett dinamikus biztosíték, vagyis a jövedéki adó kapcsán nyújtott garanciánakalapvetően a mindenkori adókockázathoz kell majd igazodnia. A változás kapcsán Vargha Zoltán, az EY szakértője kiemelte, hogy a nem megfelelő biztosíték szint a tevékenység felfüggesztését eredményezheti, ezért az engedélyesnek a jövőben nagyon precízen kell meghatároznia, majd folyamatosan nyomon követnie a garanciaösszeget. Ez különösen az első időszakban jelent feladatot a vállalkozásoknak, hiszen a törvény életbe lépésétől kezdve, így 2017. január 1-jétől már az új feltételek szerinti biztosítékkal kell rendelkezniük.

Zárjegy kerül a dohánygyártmányokra is

Az adójegyet felváltja az alkoholos italokról már jól ismert zárjegy, így a jövőben a cigarettán is zárjegyet találunk, így a dohánygyártmányokis esetében a korábbi adójegyes rendszertől eltérően az általános szabályok szerint történik majd az adózás. Az adójeggyel ellátott készleteket 2017. március 31-ig lehet szabad forgalomba bocsátani, így az év első hónapjaiban még a megszokott csomagolású és a már zárjegyes termékek is megtalálhatóak lesznek a trafikok polcain.Adohánygyártóknakugyanakkormár január elsejétől meg kell felelniük az új szabályozásnak.

Jövedéki termékekké válnak az energiaadó hatálya alá tartozó termékek

Az új szabályozás életbelépésével az energiaadó beolvad a jövedéki adórendszerbe. Az energiatermékekre, mint például a villamos energia, szén, földgázezentúl nem külön adó vonatkozik, hanem a jövedéki termékek körébe kerülnek, ezzel jogsértés esetén a jövedéki termékekre vonatkozó szigorúbb szankcionálási szabályok lesznek alkalmazandóak (adóhiány esetén 200-500%-ig terjedő jövedéki bírság lesz kiszabható).

Átalakul a jövedéki termékek köre

Jövedéki termék lesz az elektromos cigaretta töltőfolyadéka, illetve eltűnik a pezsgő és aszőlőbor fogalma a jövedéki szabályozásból. Utóbbiak helyett új kategóriába kell majd sorolni az italokat, mint például a csendes bor, az egyéb csendes erjesztett ital  és az egyéb habzó erjesztett ital. – „A szabályozás ezzel is az uniós direktíva felé mozdul el, amelyben a pezsgő fogalma, elsősorban a védettség miatt eddig sem szerepelt.” – indokolta a változásokat Vargha Zoltán.

Újabb területről tűnik el a készpénzes fizetés

A jövedéki engedélyes kereskedők január elsejétől nem értékesíthetnek készpénz ellenében kiskereskedők felé. A változás elsősorban a cash&carry típusú üzleteket érinti. Teljes mértékben át kell állniuk a bankkártyás vagy átutalásos rendszerre, hiszen a kiskereskedők készpénzfizetéssel már nem szerezhetnek be tőlük jövedéki terméket


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]