Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány a Széll Kálmán terv bürokrácia-csökkentő programjának első részeként, a foglalkoztatás adminisztrációjának visszafogásával 45,7 milliárd forinttal könnyítené a vállalkozások terheit. A tervezett intézkedések többek között tartalmazzák a könnyebb elbocsátás lehetőségét, a bérpótlékok csökkentését, esetleg megszüntetését és a fizetett szabadságok csökkentését is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt csütörtökön tette közzé a vállalkozásokra nehezedő bürokratikus terhek csökkentését célzó program első részét, amelynek hatásaként a vállalkozások ilyen terhei 100 milliárd forinttal csökkennének – a minisztérium becslései szerint. Ennek mintegy felét a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztráció csökkentése tenné ki.
A tervek szerint ezentúl egyetlen adattal, például adóazonosító számmal bejelenthető lenne a munkavállaló, egyszerűsödne az egyszerűsített foglalkoztatás adminisztrációja, nem lenne kötelező az üzemi tanács és egyszerűbben lehetne elbocsátani a dolgozókat. A munkaviszonnyal kapcsolatos intézkedések között pedig szerepel a fizetett szabadságnapok számának lehetséges csökkentése is arra alapozva, hogy a közvetlen versenytárs országokban életkortól függetlenül 20-25 munkanap a szabadság, míg nálunk életkortól függően 20-30 nap.
A feltörekvő európai országokban valóban a 20 munkanap fizetett éves alapszabadság az általános. A törvényi megfogalmazásban azt illetően van eltérés, hogy a szabadság munkanapokra vagy naptári napokra értendő, az állami ünnepeket be kell-e számítani, illetve egyes országokban a törvény a közszférában, bizonyos foglalkozások, fogyatékosság stb. esetén a minimumnál meghatározottan több napot ír elő. Nem számít bele az alapszabadságba a gyermekek után járó pótszabadság, a kollektív szerződésben pedig általában el lehet az alaptól térni, a 20 nap csak a minimum előírás.
További részletek a pénzcentrum.hu cikkében.
Forrás: pénzcentrum.hu
Mivel az elmúlt években Európa lemaradt a globális versenyben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége egyik legfontosabb prioritása az uniós versenyképesség javítása lesz – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
