Kamatkedvezményből származó jövedelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezhet a magánszemélynek, ha a kifizetőtől valamilyen célból olyan vagyoni értéket, jellemzően pénzt kap, amelyet a későbbiekben vissza kell adnia, de az hosszabb-rövidebb időre a birtokában maradhat. Ha a magánszemély a kifizető tulajdonában lévő vagyoni értéket, pénzt ingyenesen vagy kedvezményes áron, kedvezményes kamat mellett használhatja, akkor a magánszemély jövedelmet szerez. Leggyakrabban ez a jövedelem a kifizető által a magánszemélynek adott kölcsönre tekintettel állapítható meg. Jellemző formája a munkáltató által a munkavállalónak adott kölcsön, de bármely kifizető, így pl. a tulajdonos is nyújthat magánszemély tagjának kölcsönt. Jogeset.

Kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül, ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegénél alacsonyabb kamatot számol fel. Azaz a követelés után a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege szerinti kamatlábbal számított kamat és a kifizetőt megillető kamat különbözete a magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelme. A jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege – 2 százalékos jegybanki alapkamatot feltételezve – 7 százalék.

Más a helyzet, ha bizonyítható, hogy a szokásos piaci kamat alacsonyabb, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege. Ebben az esetben a jövedelmet a szokásos piaci kamattal való összehasonlítás útján kell megállapítani. Ennek elvégzéséhez a külföldi pénznemben felvett kölcsön esetén a MNB jegybanki alapkamat helyett valamely releváns pénzpiaci viszonyítási kamatlábat kell „keresni”. A külföldi pénznemben (euróban) nyújtott kölcsön esetében viszonyítási alapként pl. alkalmazható az Európai Központi Bank által közölt hosszú távú kamatláb.

A kamatkedvezményből származó jövedelmet a mindenko…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül, ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegénél alacsonyabb kamatot számol fel. Azaz a követelés után a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege szerinti kamatlábbal számított kamat és a kifizetőt megillető kamat különbözete a magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelme. A jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege – 2 százalékos jegybanki alapkamatot feltételezve – 7 százalék.

Más a helyzet, ha bizonyítható, hogy a szokásos piaci kamat alacsonyabb, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege. Ebben az esetben a jövedelmet a szokásos piaci kamattal való összehasonlítás útján kell megállapítani. Ennek elvégzéséhez a külföldi pénznemben felvett kölcsön esetén a MNB jegybanki alapkamat helyett valamely releváns pénzpiaci viszonyítási kamatlábat kell „keresni”. A külföldi pénznemben (euróban) nyújtott kölcsön esetében viszonyítási alapként pl. alkalmazható az Európai Központi Bank által közölt hosszú távú kamatláb.

A kamatkedvezményből származó jövedelmet a mindenko…

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

Kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül, ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegénél alacsonyabb kamatot számol fel. Azaz a követelés után a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege szerinti kamatlábbal számított kamat és a kifizetőt megillető kamat különbözete a magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelme. A jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege – 2 százalékos jegybanki alapkamatot feltételezve – 7 százalék.

Más a helyzet, ha bizonyítható, hogy a szokásos piaci kamat alacsonyabb, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege. Ebben az esetben a jövedelmet a szokásos piaci kamattal való összehasonlítás útján kell megállapítani. Ennek elvégzéséhez a külföldi pénznemben felvett kölcsön esetén a MNB jegybanki alapkamat helyett valamely releváns pénzpiaci viszonyítási kamatlábat kell „keresni”. A külföldi pénznemben (euróban) nyújtott kölcsön esetében viszonyítási alapként pl. alkalmazható az Európai Központi Bank által közölt hosszú távú kamatláb.

A kamatkedvezményből származó jövedelmet a mindenko…

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül, ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegénél alacsonyabb kamatot számol fel. Azaz a követelés után a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege szerinti kamatlábbal számított kamat és a kifizetőt megillető kamat különbözete a magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelme. A jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege – 2 százalékos jegybanki alapkamatot feltételezve – 7 százalék.

Más a helyzet, ha bizonyítható, hogy a szokásos piaci kamat alacsonyabb, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege. Ebben az esetben a jövedelmet a szokásos piaci kamattal való összehasonlítás útján kell megállapítani. Ennek elvégzéséhez a külföldi pénznemben felvett kölcsön esetén a MNB jegybanki alapkamat helyett valamely releváns pénzpiaci viszonyítási kamatlábat kell „keresni”. A külföldi pénznemben (euróban) nyújtott kölcsön esetében viszonyítási alapként pl. alkalmazható az Európai Központi Bank által közölt hosszú távú kamatláb.

A kamatkedvezményből származó jövedelmet a mindenko…