Nem emelné az adókat az új francia kormány
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
Kérdés: transzferár-módosítás bizonyítása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cégcsoportoknál a tagvállalatok egymás közötti számlázásai adókockázatokat hordoznak magukban, ha az árképzés nem piaci jellegű. Ilyen esetben szükséges a társasági adó alapot módosítani, de vajon milyen mélységű és típusú bizonyítékkal kell alátámasztani?
Tisztelt Szakértő!
Multinacionális vállalatcsoport magyarországi leányvállalataként működünk, és a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósuló ügyleteink árazását nem mi, hanem az anyavállalatunk határozza meg. Az alkalmazandó árakat minden év elején megkapjuk, és az alapján történik a számlázás. Beszerzési oldalon a kapcsolt árak kedvezőbbek, mint a független beszállítók árai, tehát itt nincs teendőnk. Értékesítési oldalon azonban a kapcsolt vállalatok felé alacsonyabbak az árakat alkalmazunk, mint a független cégek részére felszámított árakból képzett átlag, ezért a különbséggel társasági adó alapot növelünk.
Mivel az anyacég árképzésébe nem látunk bele, büntethet-e azért a NAV, ha erről különösebb nyilvántartásunk, leírásunk nincs, csak az összehasonlító, számszaki kimutatásaink, és annak alapján a társasági adóalap módosításunk?
VÁLASZ:
Tisztelt Kérdező!
Szeretném leírni, hogy külön a beszerzési, külön az értékesítési oldalon, illetve magánál a transzferár nyilvántartásnál mire érdemes mindenképpen figyelni.
Beszerzési oldalon a kapcsolt vállalatok által alkalmazott beszerzési árak kedvezőbbek, mint az összehasonlítható független árak. Ez valóban nem a szóban forgó Társaságnak, mint beszerzőnek, hanem elsősorban az értékesítő félnek okozhat transzferár problémát, és az illetékessége szerinti országban adóhiányt. Ilyen esetben a transzferár nyilvántartásban az lehet a leírt konklúzió, hogy a magyar vállalkozás csökkenthetné a társasági adó alapját, de nem teszi, mert nem áll rendelkezésére ehhez megfelelő adat és dokumentum (ennek részletei a TAO tv. 18.§.-ban találhatóak).
Értékesítési oldalon szükséges megvizsgálni a differencia okát, az árképzés lényegét, például a következő módon: elfogadható lehet, ha a kapcsolt fél az értékesítési mennyiség nagyságrendjére tekintettel x% engedményt kap, ha ez a piacon szokásos árképzési módszernek minősül. Ez esetben viszont fel kell állítani egy rendszert az adható engedményekre, és ezt a független felek számára is elérhetővé kell tenni, tehát ha egy nem kapcsolt vállalat is eléri azt az értékesítési mennyiséget, amelyre a kapcsolt vállalat 20% engedményt kap, akkor ezt a független félnek is szükséges biztosítani.
Kérdésként merül fel, hogy pontosan hogyan kerül kiszámításra a társasági adóalap módosítása? Ugyanis bizonyítani szükséges azt is, hogy a független felek részére alkalmazott árakból képzett átlagárak piaci jellegűnek minősülnek. Emellett nem feltétlenül csak egy adott ár lehet piaci, hanem az alkalmazott árakból képezhető egy szokásos piaci ártartomány is, és javasolt azt is meghatározni, hogy az ártartomány mely pontjára vonatkozóan módosítja a Társaság az adóalapját.
A Társaság a fentebb leírtak szerint nem rendelkezik transzferár nyilvántartásokkal, hanem csupán összehasonlító, számszaki kimutatásaik vannak. Kiemelném, hogy a kimutatások sajnos nem lesznek elegendőek egy adóellenőrzésnél, mert amennyiben a Társaság transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett (közép- vagy nagyvállalat), akkor ügyletenként és évenként 2 millió Ft-os mulasztási bírságot kockáztatnak.
Ha például a beszerzés egy kapcsolt féltől történik, az értékesítés pedig három kapcsolt fél felé is megvalósul, akkor a megfelelő értékhatárok felett (50 millió Ft-os ügyleti érték évente) – természetesen az összevonási szabályokat is figyelembe kell venni – összesen négy nyilvántartás kell, hogy rendelkezésre álljon, ennek következményeként 8 millió Ft a mulasztási bírság maximálisan kiszabható összege egy üzleti évre. Ha hiányos a nyilvántartás, akkor is lehet ekkora mértékű büntetésre számítani, elévülésig visszamenőleg egészen 2009-ig.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
 |
A 22/2009. számú Pénzügyminisztériumi rendelet tételesen előírja, hogyan kell megállapítani az ügyletek nyilvántartási kötelezettségét, mikor mentesülnek az ügyletek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, milyen típusú nyilvántartásokat lehet készíteni, pontosan mit kell tartalmaznia a transzferár nyilvántartásnak, és még sok egyéb nagyon fontos részletet bemutat a témához kapcsolódóan.
A nyilvántartási szabályok folyamatosan változtak az elmúlt években, főképp annak a tekintetében, hogy mikor milyen ügyletek mentesülnek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, ezért fontos, hogy „cégre szabottan” kerüljön áttekintésre és kidolgozásra a transzferár szabályok alkalmazása.
Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.