Készpénzforgalom korlátozó intézkedések

Lakatos Zsuzsa
Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2019. február 28.
Címkék: ,
Rovat:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 114. § (3) és (4) bekezdéseiben, valamint 233. § (1) és (2) bekezdéseiben szereplő, a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók készpénzben teljesíthető kifizetéseit korlátozó rendelkezéseket foglaljuk össze a következőkben.

1. Általános rendelkezések

• Egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a másfél millió forintot.

• Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani.

• Az ugyanazon felek között megkötött több szerződésből fakadóan ugyanazon pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó részére teljesített kifizetéseket egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet több szerződésben való meghatározásának célja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megkerülése.

• A törvényben foglalt előírások megsértése esetén a kifizetés teljesítője valamint, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, akkor a kifizetés jogosultja is, a készpénzszolgáltatásnak a másfél millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.

2. Készpénzszolgáltatás

• Az Art. alkalmazásában – csak a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek.

• Nem minősül készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla jóváírás vagy –terhelés. Ennek megfelelően, mivel a készpénzfizetéshez az egyik fél részéről pénzintézeti kiegyenlítés kapcsolódik, nem minősül készpénzfizetésnek például, ha az ügyfél bankszámlájára szóló készpénzátutalási megbízással (csekkel) kerül feladásra készpénz, vagy ha az ügyfél bankszámlájára, az ügyfél bankszámláját vezető banknál történik a tartozás kiegyenlítése készpénz befizetésével vagy, ha a banknak adott rendelkezés alapján az adózó bankszámlájáról az ügyfél részére történik készpénzkifizetés a tartozás kiegyenlítésére.

• Amennyiben a kifizetést teljesítő adózó az ellenérték egy részét készpénzfizetéssel, a fennmaradó részt pedig átutalással teljesíti, akkor az átutalás útján teljesített összeg a szankcionálás során figyelmen kívül hagyandó.

3. Ellenérték

• Az Art. 114. § (1) és (2) bekezdései külön nem határozzák meg, hogy mely esetekben kerül sor termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének megfizetésére, így az ellenértéknek az általános polgári jogi fogalmát kell alkalmazni. A tekintetben, hogy egy adott esetben ténylegesen ellenérték fizetésre kerül-e sor, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, és az annak alkalmazása tárgyában kiadott tájékoztatások is eligazítást adhatnak.

• Amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás általános forgalmi adóval terhelt, úgy a törvény rendelkezése alapján az ellenérték az általános forgalmi adóval együtt számítandó.

• A foglalóként fizetett összeg az ellenértékbe beleszámít. Ha a foglaló megfizetése mellett egyéb, az ellenértékbe beszámító összeg fizetésére is sor kerül, akkor az adott hónapban a kifizetéseket össze kell számítani, lévén, hogy egy szerződéses ügylethez tartoznak.

• Amennyiben a felek egy adott szerződéses ügylet ellenértékének a kifizetésére részletfizetésben állapodtak meg, akkor az értékhatár megállapításánál ezen szerződéses ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. Nem kell beleszámítani az összeghatárba azonban azokat a részleteket, amelyek kifizetésére az adott naptári hónapon túl kerül sor.

• Az egy szerződés alapján egy hónapban teljesített kifizetések tekintetében az összeszámítási kötelezettség független attól, hogy a fizetés a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően, azzal egyidejűleg, vagy azt követően történik-e, illetve független attól is, hogy az ellenérték több részletben történő megfizetésére a felek megállapodása, vagy a termék vevőjének, a szolgáltatás igénybe vevőjének egyoldalú döntése alapján kerül-e sor.

• Ha az ellenérték kiegyenlítése devizában történik, az összeghatár számítása során a Magyar Nemzeti Bank által megadott, a kifizetés napján érvényes árfolyamot kell irányadónak tekinteni.

• A nyújtott kölcsön, hitel nem felel meg a törvényi feltételeknek, mivel az nem minősül ellenértéknek. Azonban a kölcsönt, hitelt adó által nyújtott szolgáltatás díjára, például a fizetendő kamatra már alkalmazni kell a készpénzfizetési korlátot.

• Nem minősülnek ellenértéknek azon összegek sem, amelyeket a fél a nem szerződésszerű teljesítés ellentételezéseként szerez meg (így például a kötbér vagy a késedelmi kamat, kártérítés).

4. Szerződés fogalma

• A szabály alkalmazása szempontjából az Art. nem definiálja külön a szerződés fogalmát, ezért minden egyes, a szabályozás hatálya alá eső gazdasági eseménynél a polgári jog szabályaiból kell kiindulni. A polgári jog általános szabályai szerint a szerződés alapján a felek között teljesítés, azaz polgári jogi értelemben vett szolgáltatás és ellenszolgáltatás történik. A szerződés megkötésére pedig sor kerülhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással.

• Az, hogy több, pénzben kifejezhető ellenértékkel rendelkező szolgáltatás nyújtása mennyiben tekinthető egy szerződésből fakadónak, az eset összes körülménye alapján állapítható meg. Ha a különböző jogügyleteket egymásra tekintettel valósítják meg, amennyiben azok gazdasági céljukat tekintve, vagy a szerződéskötés körülményeit figyelembe véve szerződéses egységet mutatnak, úgy a készpénzfizetési korlátozás szempontjából egy szerződésként kell figyelembe venni.

• A keretszerződések és a folyamatos teljesítésű ügyletek elhatárolásánál mindig az adott ügylet körülményeit teljességükben kell vizsgálni. Például, ha az irodaépület üzemeltetője takarítási szolgáltatást rendel, és az napi vagy heti háromszori rendszerességgel, meghatározott időpontokban ismétlődően történik rendszeres rögzített elszámolással, ez az ügylet folyamatos teljesítésűnek minősül. Amennyiben az irodaépület vonatkozásában alkalmi jelleggel felmerül valamilyen speciális takarítási, épülettisztítási igény, és ezért van egy keretszerződés egy céggel előre rögzített keretfeltételekkel, amely alapján az irodaépület tulajdonosa megrendeli egyedi igénytől és alkalomtól függően (például szennyezettség, ünnepség stb.) a cég szolgáltatását, ez az ügylet a keretszerződés keretei között marad, így a teljesítéseket és kifizetéseket külön-külön kell vizsgálni.

• Amennyiben több különálló szerződés ellenértékének a kifizetése történik egy naptári hónapon belül, és a kifizetendő összeg a másfél millió forintot meghaladja, az adózó nem szankcionálható, ha a kifizetések összege egyetlen esetben sem lépi túl a törvényi értékhatárt.

• Abban az esetben viszont, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra, akkor az ugyanazon felek között létrejött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesített kifizetéseket össze kell számítani.

5. Rendeltetésszerű joggyakorlás a kifizetés korlátozása vonatkozásában

• Az Alapelvek között, az Art. 1. §-ában rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye azt jelenti, hogy az egyes törvényi rendelkezések adta lehetőségekkel az adójogviszonyok alanyai csak azok céljának, funkciójának megfelelően élhetnek (joggal való visszaélés tilalma).

• Rendeltetésellenes joggyakorlásnak azt az esetet minősíti a törvény, amikor a szerződés vagy más jogügylet létrehozásának célja nem a piacon elérhető gazdasági előny, hanem kizárólag vagy döntően a kölcsönösen vagy egyoldalúan megvalósítható, az adójogszabályok megkerüléséből eredő előny elérése.

• A kifizetések korlátozása vonatkozásában a rendeltetésszerű joggyakorlás szabályának megsértése tehát akkor valósul meg, ha a felek a kifizetési korlát megkerülése érdekében, célzatosan határozzák meg egy szerződés helyett több szerződésben a közöttük létrejött, a polgári jog szerint egy jogügyletnek minősülő jogügyletet.

6. A készpénzforgalomra vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése

• Az Art. 40. § -a értelmében, a készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.

• A bejelentési kötelezettséget az adóhatóság által rendszeresített „40” jelű, „Bejelentés a készpénzfizetésről” elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni.

7. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály

• A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései szerinti bejelentési kötelezettség független az Art. 114. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségtől. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály hatálya kiterjed az árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el.

• Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

• Fentiek szerint tehát a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény az árukereskedelmi tevékenységet folytatóra (a szolgáltatást nyújtóra, termékértékesítőre) ír elő regisztrációs kötelezettséget, míg az Art. 233. § (1) és (2) bekezdéseit a vevő, a kifizetést teljesítő személy tekintetében is alkalmazni kell.

Forrás és további információk: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3002/2019. útmutató a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti másfél millió forintot meghaladó készpénzfizetés korlátozásáról

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.


Kapcsolódó cikkek:


Adóalapképzés a bizományosi konstrukció esetén
2019. május 23.

A bizományosi konstrukcióban két viszonylatot különböztetünk meg, a megbízó és a bizományos, valamint a bizományos és harmadik személy közti ügyletet, amelyek összefüggenek egymással. A megbízás irányulhat valamely termék(ek) eladására, illetve beszerzésére. Eladási bizomány esetén a teljesítési időpontnak mindkét viszonylatban meg kell egyeznie, vételi bizománynál ennek nem kellene megegyeznie, azonban az adókockázat minimalizálása érdekében célszerű ezt is egy időpontra hozni.

Áfacsökkentésről beszélt Varga Mihály
2019. május 22.

Áfacsökkentésről beszélt Varga Mihály

Vizsgálják a kedvezményes áfa lehetőségét, "ahol mód van rá" és szeretné, hogy hosszú távon az áfa kulcsa általánosan is csökkenjen. Konkrét ígéretet a miniszter nem tett.

PM: harmadával nőtt az e-SZJA rendszert használók száma
2019. május 22.

Csaknem 30 százalékkal nőtt az e-SZJA rendszert használók száma, az idén 1,5 millióan, tavaly 1,1 millióan nyújtották be határidőre a rendszeren keresztül a személyi jövedelemadó (szja) bevallásukat - ismertette Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.

Az IFRS-ek szerinti társasági adózás 2018-as aktualitásai
2019. május 22.

A 2018-as tavaszi adócsomag az IFRS-ek szerinti adózókra vonatkozóan is tartalmaz változásokat. Bevezették a komponensek szerinti adózási értékcsökkenést és a nulla értékű eszközök értékcsökkenésének folytatását. Az IFRS 9 kapcsán új módosító tételt kell alkalmazni, és eltöröltek egy áttérési adatszolgáltatási kötelezettséget. Az Adó szaklap írása.