Kibontjuk az adócsomagot (2. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adósaláta-törvény részleteit tovább boncolgatva nézzük meg mi változik év közben az illetékeknél, az szja-ban, a társasági adóban, aaz áfában, a szakképzési hozzájárulásban és a regisztrációs adóban. Az energiaellátó – és közműcégek különadója csak 2013-tól módosul.

Az 1. részben az Art. módosításait vettük sorra, emellett a saláta-törvény többek között pontosítja az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre vonatkozó szabályokat, csökkenti a kiemelt kulturális rendezvények áfáját, egyszerűsíti a szakképzési hozzájárulás bevallását, bővíti és emeli az energiaellátók, közműszolgáltatók különadóját is.

I. ILLETÉKEK

Örökség, ajándékozás illetékmentessége

A módosítással a „hazai” szóra való utalás kikerült a törvényből, így mentes az öröklési illeték alól nem csak a hazai célra juttatott tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti örökség (hagyomány).
Hasonló mentesség vonatkozik az ajándékozásra is, tehát nem csak a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése mentesül az ajándékozási illeték alól.
Ingatlannal rendelkező társaság illetékmentessége, kedvezménye

Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményi szabály alkalmazásának feltételéül szabott továbbértékesítési feltétel a kapcsolt vállalkozás részére történő értékesítés esetén akkor sem teljesül, ha a vállalkozó az ingatlant 2012. január 1-jét megelőzően szerezte meg.

Gépjárműszerzés illetéke

A módosítás egyértelművé teszi, hogy gépjárműszerzés esetén a gépjármű korának meghatározásakor kizárólag a gyártás évére kell figyelemmel lenni, a gyártási hónap nem releváns az illetékkötelezettség szempontjából.

Látvány-és csapatsport illetékmentessége

Nem tartalmi a módosítás, mindössze az illetékmentességi szabályok pontosítása, szövegszerkesztésből adódó duplicitás kiszűréséről van szó.

II. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Adóelőleg megállapítása

A módosítással egyértelművé válik, hogy a magánszemély akkor köteles írásbeli nyilatkozatban kérni, hogy a munkáltató, kifizető a jövedelmére alkalmazza az adóalap-kiegészítést, ha az adóévben megszerzett azon jövedelmeinek együttes összege, melyek adóelőlegének megállapítása során az adóalap-kiegészítést nem vették figyelembe, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. Eddig e kötelezettség a várható jövedelemre vonatkozott. A rendelkezés tehát az egyéb szabályoktól függetlenül biztosítja, hogy a magánszemélynek összevont adóalapba tartozó jövedelmének a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részét az adóelőleg-megállapítás során ne „bruttósítva” vegye figyelembe a jövedelmet juttató kifizető, munkáltató. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély különbözeti bírság fizetésére köteles.

Szociális szövetkezetekkel kapcsolatos adómentességi szabályok

A szociális szövetkezet olyan sajátos szövetkezeti forma, melynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára az önfoglalkoztatás keretében munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.

Az új adómentességi szabály a szociális szövetkezet tagja számára adómentességet biztosít – a szociális szövetkezetekről szóló törvény szerinti – személyes közreműködés ellenértékeként a tagi jogállásra tekintettel kapott élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb a havi minimálbér összegéig adott juttatásra, azzal, hogy az utalvány formájában adott juttatás nem lehet több a minimálbér 25 százalékánál. Az élelmiszer vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként adott javak juttatás értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

Tekintettel arra, hogy az iskolaszövetkezeteknek elsősorban nem az a célja, hogy a magánszemélyek önfenntartását biztosítsák, így az e szervezetektől kapott juttatásokra az adómentesség nem alkalmazható.

Otthonteremtéssel összefüggő adómentesség

Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján meghatározott feltételek esetén a magánszemélyek a központi költségvetésből otthonteremtési kamattámogatást igényelhetnek, amelynek adómentessé tétele indokolt más – központi költségvetés terhére folyósított – támogatásokhoz hasonlóan.

Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet egyes otthonteremtési kamattámogatásos hitelek nyújtását azzal a feltétellel teszi lehetővé, hogy a magánszemély késedelmes jelzáloghiteléből a hitellel terhelt ingatlan vételárából törleszteni nem tudott rész megfizetésétől a hitelintézet eltekint. A jelzáloghitelek állományának csökkentése és az otthonteremtési kamattámogatásos hitelek igénybevételének elősegítése érdekében indokolt az így elengedett kötelezettség adó alól történő mentesítése.

A közcélú juttatások adómentessége

Azok az alapítványok, amelyek külön törvény alapján, vagy központi költségvetésből egyedi támogatásban részesülnek és ebből ösztöndíjat, vagy támogatást segélyt nyújtanak a magánszemélyeknek az adómentessé válik.

Az új rendelkezések a törvény kihirdetését követő napon, 2012. június 20-án léptek hatályba.

III. TÁRSASÁGI ADÓ

Alapítványok, közhasznú szervezetek adólapja

A módosítás alapján – amelyet a 2012. adóévre is már alkalmazni kell – az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az adóalap megállapításánál a 9-14. §-sok szerinti különös rendelkezések alkalmazásának feltétele, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek ne minősüljenek.

Szövegpontosítás egyértelművé teszi, hogy az adománnyal összefüggő adólap csökkentés esetén nem feltétel, hogy a közhasznú szervezettel tartós adományozási szerződés keretében történjen az adományozás, elégséges „adományozási szerződés” megkötése.

A módosítással egyértelművé vált, hogy a törvény 6. számú mellékletének rendelkezését, a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő kedvezményezett tevékenységre vonatkozó meghatározást a közhasznú minősítéstől függetlenül a célszerinti tevékenységre alkalmazni lehet.

Egyház adólapja

A módosult szabályozással külön utalás történik arra, hogy az egyház vállalkozási tevékenysége adóalapját a közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg. Eddig csak arra volt utálás, hogy az egyház adózás előtti eredményét a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaság, elővállalkozás

A hatályos szabály értelmében a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság esetében nem alkalmazható a társasági adófizetés alóli mentesség a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó bevételre. A módosítás alapján az adómentesség tiltása a kapcsolt vállalkozással kötött ügyletből származó bevétellel arányos adóalapra vonatkozik.

A megállapított, de ki nem fizetett osztalékkal összefüggő adólap korrekció

A módosítással időkorlát nélkül csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, és nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

A K+F bérköltség adókedvezménye

A társasági adótörvény szövegpontosítása biztosítja, hogy a K+F bérköltség adókedvezményének 2014-ig tartó átmeneti rendelkezése egyértelműen alkalmazható a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő adózókra.

A módosult rendelkezések alkalmazása

Általános érvénnyel rögzíti a törvény, hogy az összes módosítást a 2012. évi adókötelezettség megállapítására is alkalmazni kell.

IV. ENERGIAELLÁTÓK ÉS KÖZMŰSZOLGÁLTATÓK KÜLÖN NYERESÉGADÓJA

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvény módosításával az energiaellátókra 2010-ben kivetett nyereségalapú különadó 2013-tól határidő nélkül, általános adónemként fennmarad. Az adóalanyi kör bővül, az adó mértéke a jelenlegi 8 százalékról 11 százalékra emelkedik.

Új adóalanyok:

• a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató és elosztói
• engedélyes,
• a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató és elosztói engedélyes,
• a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti, víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltató, valamint
• a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelő.

Az adó alapja megegyezik a korábbival, amely gyakorlatilag az adózás előtti eredményt jelenti. Az adó megállapítására és befizetésre vonatkozó szabályok sem változnak.

V. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYÁT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓ ÉS JÁRULÉK

A módosítás a hitelintézetek járadék megállapítását érinti és a pénzügyi szervezetek különadó adóalapjának további változtatását jelenti, amely a Kormány és a Bankszövetség megállapodása alapján a lakossági deviza-jelzáloghiteladósok helyzetének tehermegosztáson alapuló könnyítésével függ össze. A hitelintézeti járadék megállapításával kapcsolatos módosítás 2013. január 1-jével hatályon kívül helyeződik, mivel az csak 2012-ben alkalmazható.

VI. ÁFA

A számla adattartalma

A belföldi összesítő áfa jelentés bevezetésével egyidejűleg 2013. január 1-től módosulnak az általános forgalmi adóról szóló törvényben a számla adattartalmára vonatkozó szabályok. A 2013. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletek esetén a számlán akkor is fel kell tüntetni az adóalany vevő adószámát, ha az áthárított adó összege eléri, vagy meghaladja a 2 000 000 forintot.

Kiemelt kulturális rendezvények kedvezményes áfa kulcsa

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatáshoz hasonlóan a kiemelt kulturális rendezvénynek számító alkalmi szabadtéri zenés, táncos rendezvényekre belépést biztosító szolgáltatás (belépőjegy ára) is a kedvezményes 18 százalékos kulcs alá tartozik. Ez a rendelkezés a törvény kihirdetését követő 31. napon, azaz július 21-én lép hatályba.

VII. REGISZTRÁCISÓ ADÓ, JÖVEDÉKI ADÓ

A Rega tv. a személygépkocsik adótételének megállapításához szükséges környezetvédelmi besorolást illetően a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (KöHÉM rendelet) 2007. február 5. napján hatályos 5. számú melléklete II. fejezetére utal. Az elmúlt öt évben azonban a legmagasabb környezetvédelmi osztályokba sorolt személygépkocsikra a KöHÉM rendelet – a technikai fejlődést követve – 11-től 16-ig új környezetvédelmi osztályokat állapított meg. A módosítás – az egyértelmű jogalkalmazás érdekében – az ún. állapotrögzítő rendelkezésben a gépjárművekre vonatkozó regisztrációs adómegállapítás során a KöHÉM rendelet tekintetében 2012. április 30. napját jelöli meg.
A másik módosítás a Rega tv-ben rögzített, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti, a külföldi rendszámmal ellátott jármű üzemeltetésének megsértése esetén megállapítandó közigazgatási bírság alóli mentesítésre vonatkozó hivatkozást pontosítja.

A jövedéki adót érintő módosítás mindössze annyi, hogy hatályon kívül helyeződik a 2011/545/EU számú bizottsági végrehajtási határozatra vonatkozó harmonizációs hivatkozást.

VIII. SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

Az adózóknak a szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségüknek jelenleg külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell eleget tenniük. 2013. január 1-től az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettség bevallási határidejének a tárgyévet követő év február 25. napjáról február 12. napjára történő módosult. Az új rendelkezés hatályba lépésétől a szakképzési hozzájárulás bevallását nem önálló nyomtatványon, hanem a havi adó- és járulékbevallás részeként kell majd teljesíteniük az adózóknak.

IX. TÁVKÖZLÉSI ADÓ

A 2012. második félévben fizetendő adó-maximum kisebb lett, továbbá adómentessé vált a teszt-SMS hívás is a teszt-hívás melett. Ezen túlmenően az adót minden esetben a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig kell bevallani illetve megfizetni.

A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint

• magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 2012. évben 400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-től 700 Ft/hó/hívószám,
• nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2012. évben 1400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-től 2500 Ft/hó/hívószám.

Lucz Zoltánné cikke a Könyvelő című szaklap 2012. június-júliusi számában olvasható. A szaklap előfizetési lehetőségeiről itt tájékozódhat.

---